A kukorica részleges kiváltására is alkalmas lehet, hiszen rosszabb termőterületeken és aszályos években is kedvező hozamokra képes, ami a mostani, vészterhes időben nem mellékes szempont.
A „csodaszer” neve szemescirok, és nemcsak tényleges alternatívát, hanem kiegészítő lehetőséget jelent; a kukorica és más haszonnövények mellett az állati takarmányozásban, amit kísérletek is igazolnak. Az Agrárminisztérium közleménye szerint az egyre gyakoribb szárazság miatt érdemes az eddig termesztett szántóföldi növények mellé olyan egyéb növényi kultúrákat, így például a cirkot (vagy cirokot – az e-nyelv szerint mindkét alak helyes) is felvenni a vetésforgóba, amelyek jobban bírják a megváltozott klimatikus viszonyokat.
A cirok a termésbiztonság mellett alacsonyabb termelési költségszintjével, toxinmentességével, ugyanakkor a kukoricához hasonló beltartalmával a kevéssé jó minőségű földeken eredményesebben termelhető a kukoricánál. Termőterülete az elmúlt években folyamatosan nőtt: míg 2010-ben mindössze 5 ezer hektáron, 2019-ben 23 ezer hektáron, addig mára 30 ezer hektáron termesztik. Az Agrárminisztérium államtitkára szerint akár 100 ezer hektár további olyan hazai mezőgazdasági terület is lehet, ahol más haszonnövénynél eredményesebben és jövedelmezőbben termeszthető, hiszen az idei rendkívül nehéz évben is 5-7 tonna/hektáros hozamok érhetőek el vele. Feldman Zsolt hozzátette: az immár évtizedes hazai termesztési gyakorlat kialakította a megfelelő, hazai viszonyokra adaptált termesztéstechnológiát és megjelent az érdemi piaci kereslet is a növényre.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke is úgy vélte, hogy a száz év óta nem tapasztalt rendkívüli aszály, és a szomszédunkban zajló háború is alternatív növények termesztésére késztetik a gazdákat. Petőházi Tamás elengedhetetlennek nevezte, hogy a kukorica mellett megtalálják azt a növényt, amely, a cirokhoz hasonlóan, beltartalmi adottságaival, termesztési biztonságával, eladhatóságával a kukorica versenytársa lehet.
