Nőtt az életvitelszerűen nem lakott ingatlanok száma Budapesten és vidéken egyaránt. Az Otthon Centrum összesítése szerint a városi lakosság csökkenése, a fogyatkozó népesség és a turizmus együttes hatása vezetett oda, hogy száz lakott lakásra 2022-ben már csupán 237 fő jutott, míg 10 éve ez a szám 248 volt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es népszámlálásának nemrégiben publikált adata szerint a 4,6 milliós magyarországi lakásállomány tíz év alatt 4,9 százalékkal (190 ezer lakással) bővült. Az OC elemzése szerint ennek oka az, hogy elmúlt évtizedben különösen a városokban és a városkörnyéki településeken jelentősen emelkedtek árak, miután a kereslet jócskán meghaladta a kínálatot. A piac erre a fontosabb gazdasági centrumokban, nagyvárosokban a lakásépítés felpörgetésével reagált.
Az OC rámutat: a fogyatkozó népesség és a bővülő lakásállomány miatt arányaiban egyre kevesebben laknak a lakásokban. Hiába nőtt tehát a lakásszám, ezzel párhuzamosan a nem lakott ingatlanok száma is emelkedett. Jelenleg 599 ezer lakás, az ország lakásállományának 13 százaléka nem lakott – utalnak a statisztikai hivatal kimutatására. A KSH adatai szerint egyedül a községekben csökkent kis mértékben a nem lakott lakások aránya: 12,4 százalékról 11,9 százalékra. Ezzel szemben Budapesten 13 százalékról 17,7 százalékra nőtt az arányuk.
Budapest V. kerületében a lakások 38 százaléka, a VI. és VII. kerületben 32 és 28 százaléka életvitelszerűen nem lakott ingatlan. Az arány a IX. kerületben is eléri a 28 százalékot. Az I. kerületben a lakásállomány 27 százaléka, a XII. kerületben 25 százaléka a népszámlálási adatok alapján életvitelszerűen nem lakott ingatlan.
A megyei jogú vidéki városok között Szeged a csúcstartó, ahol a lakások 20 százaléka, mintegy 17 ezer lakás nem lakott. Az arányokat tekintve Nagykanizsa, Salgótarján és Eger dobogós még, míg abszolút értékben Szeged után Debrecenben található a legtöbb életvitelszerűen nem lakott ingatlan.
