Győrben, a megyei kamarában egyeztetett az északnyugat-magyarországi gazdasági zóna fejlesztési irányairól Navracsics Tibor kormánybiztos pénteken. Kilenc kamara képviseltette magát a találkozón, a közös cél az, hogy a hat megyét felölelő övezet vállalati versenyképessége 2030-ra elérje az osztrák szintet. A hogyanra a házigazda, Pintér-Péntek Imre kamaraelnök fogalmazott meg javaslatokat.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavasszal döntött az ország gazdasági övezeteinek kialakításáról. Az északnyugat-magyarországi gazdaságfejlesztési zónához hat megye tartozik: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megye együtt gondolkodva segíthet a hosszútávú gazdasági stratégia kialakításában. A cél a 2021-2030-as időszakra olyan gazdaságfejlesztési program kidolgozása, amely növeli a vállalkozások hatékonyságát. A hat megye együtt dolgoz ki olyan programokat, amelyek ezt a célt szolgálják. A pénteki találkozón Navracsics Tibor, az övezetet vezető kormánybiztos és a hat megye kilenc területi kamarájának – a 6 megyei, valamint Nagykanizsa, Dunaújváros és Sopron városi kamarájának – elnöke vett részt.
Navracsics Tibor ismertette az övezet feladatait, szerepét, s meghatározta a gazdaságfejlesztés fő irányait, amelyeket szem előtt tartva dolgozzák ki a gazdasági növekedést célzó programokat. Fontos ugyanis, hogy az övezeti programok az északnyugat-magyarországi gazdaságot úgy erősítsék, hogy közben illeszkedjenek az országos tervekhez is.
Az első konkrét javaslatok már elkészültek, házigazdaként Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ismertette az elképzeléseket, amelyek abból indulnak ki, hogy „a vállalkozások és a kkv-szektor munkatermelékenységének javítása a gazdasági versenyképesség fundamentuma”. A gazdaságfejlesztési munkacsoport vezetésével megbízott kamaraelnök zóna szintű, közös gazdasági identitás kialakítását javasolta. A pályázati rendszerről szólva felhívta a figyelmet arra a helyzetre, hogy most gyakran a vállalkozások arra pályáznak, amire lehet és gyakran csak azért, mert lehet. Kiemelte: valódi hiányterületekbe kellene invesztálni a forrásokat. Ehhez olyan adatbázis létrehozását javasolta, amely aktualizáltan mutatja a kkv-k innovációs potenciálját, hiányterületeit, eszközparkját, stb. Így, az igények és szükségletek ismeretében hatékonyabb lehet a forrásfelhasználás.
Két projekt-javaslattal állt elő Pintér-Péntek Imre. A gazdaságfejlesztés társadalmasításában és egy innovációs és gazdaságfejlesztési támogató hálózat kialakításában lát lehetőséget. Előbbi lényege, hogy nem vállalkozói és települési, hanem térségi, járási szinten alkalmaznák a gazdaságfejlesztés komplex eszközrendszerét, átfogó tervezést követően. A tanácsadói hálózat pedig az egyes vállalkozásokat segítené a célkitűzések elérésében személyre, cégre szabott akciótervvel, tanácsadással.
Az elnök hangsúlyozta: „A kamarának még aktívabb gazdaságfejlesztő szerepet kell betöltenie az elkövetkező években, segítve a vállalkozásokat a pályázati források elnyerésében és hatékony felhasználásában. A kamarai tanácsadói programtól a gazdasági eredmények látványos javulását várjuk, a cél, hogy az övezet felzárkózzon a szomszédos Ausztria szintjére”.
