Kezdőlap GYŐR Győr - Közélet

Elhunyt Dr. Kiscelli László, a győri felsőoktatás nagytekintélyű egykori főigazgatója

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Életének 88. évében elhunyt dr. Kiscelli László ny. egyetemi docens, a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola egykori, nagytekintélyű főigazgatója, a gépészmérnöki tudományok kandidátusa, volt országgyűlési képviselő – adta hírül a Széchenyi István egyetem.

Dr. Kiscelli László 1980. július 1-jétől 1989. július 31-ig,  az intézmény tevékenységének kiteljesedését jelző évtizedben volt az első győri  főiskola főigazgatója. Vezetői tevékenységét a főiskola – a Széchenyi István Egyetem jogelőd intézménye – oktatási értékeinek megszilárdulása jellemezte.

A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola szakmai hátterének folyamatos kialakulását segítette, hogy intézeteinek, a kezdetben osztálynak nevezett tanszékeinek munkatársai – a város nagyvonalú támogatásának köszönhetően – valóban győri lakosokká válhattak. Győr vezetése – azóta is példás tettnek tartjuk – 135 lakást adott a főiskola vezetőinek, oktatóinak.

A mérnökképző főiskolák között az intézmény mindig úttörő szerepet vállalt: az új tantervek kialakításakor. Először Győrben jelentek meg – komoly intézményi és külső konfliktusok közepette – humán jellegű tárgyak. Így a jövendő üzemmérnökök a szakmai ismeretek mellett már művészettörténetet, bibliaismeretet, technika- és közlekedéstörténetet is tanulhattak. Közben a hallgatók heti óraszáma az addigi 36 óra helyett 28-ra csökkent, s előtérbe került az önálló feladatmegoldás, az egyéni munka.

A központosított akarat és az intézetek, tanszékek nagyobb gazdasági önállóságra való törekvése jellemezte intézményünket az 1980-as években. A központi, takarékos létszámgazdálkodással nem növekedett az oktatói, a munkatársi létszám. A nappalis hallgatók száma ezeregyszáz körüli volt. A felsőoktatási átlagot meghaladó, a statisztika szerint az egyetemek és főiskolák között a legmagasabb bérek jellemezték az 1980-as évtized időszakában a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát, s a nyelvtudást külön pótlékkal ismerte el az intézmény vezetése. Az évtized elején vált központi szervezetté a Tanulmányi Osztály.

1986-ban megalakult a Továbbképző Központ, s ezzel meghatározóan erősödött, új alapokra került a főiskola és a gazdasági élet, a szerveződő munkaerőpiac kapcsolata. A főiskolai tanulmányokra épülő, a Budapesti Műszaki Egyetem közreműködésével megszervezett okleveles mérnökképzés új perspektívát jelentett az itt végzett hallgatók számára. Az ipari kapcsolatok, a cégek szakmai megbízásai erkölcsileg és anyagilag jól motiválták munkatársainkat, s mind több gyakorlati szempont alkalmazásával új értékekkel gazdagították a mérnökképzést.

Az intézmény egy városi, részleges integráció keretében az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolával az 1980-as évek második felében közös társadalomtudományi intézetet alapított, más együttműködési forma akkor nem jött létre.

A képzési profilját a nevében is kifejező főiskolánk – több erre igényt tartó intézményt megelőzve – 1986-ban vette fel Széchenyi István nevét. A helyi és az országos társadalmi mozgalmak az évtized második felében újra hangsúlyossá tették a győri egyetem hiányát. A főiskola – főképpen a RÁBA gyár vezetésének támogatásával – fogalmazta meg 1988-ban a helyi egyetem létesítésének szükségességét, s vállalta a felszínre került tervek szintézisét. Az intézmény szakmai műhelyei a politikai küzdőtértől nem befolyásolva eredményesen valósították meg szakmai programjukat, feladataikat. A KTMF a hazai társadalmi, gazdasági válság kiteljesedése során fontos szellemi műhellyé vált, s a belső viták, a főiskola meghatározó véleményformálói erőteljesen formálták Győr közvéleményét is.

Dr. Kiscelli László országgyűlési képviselőként is a város jövőképét formálta, hatékonyan lobbizott.

  1. nyaráig a Közlekedési és Gépészmérnöki Intézet igazgatója volt, majd 2010-ig Egyetemünk budapesti Távoktatási Központját vezette.

Döntéseiben határozott, az emberi szempontokat figyelembe vevő vezető volt. Derűs életszemlélete, reális valóságszemlélete, mérnöki precizítása vezetői munkáját is alapvetően meghatározta. A  személyes vagy telefonos beszélgetéseken mindig egy érdeklődő pedagógus, egy intézményvezető kérdéseire adhattunk választ. 88 évesen is győri volt, győri maradt, Egy mindig szimpatikusan érdeklődő, elkötelezett széchenyis egyetemi polgárt gyászolunk – írta közleményében a Széchenyi István egyetem.