A ménfőcsanaki Bezerédj-kastély 1770 és 1774 között épült, mai formáját egy évszázaddal később nyerte el. Utoljára 1988-ban kapott restaurációt.
Már keresik a kivitelezőt a következő kastélyberuházásra.
A közigazgatásilag Győrhöz tartozó ménfőcsanaki Bezerédj-kastély kapja meg a fejlesztést. A legutóbb 1988-ban felújított, és azóta irodalmi múzeumként működő épület az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) támogatásával újul meg. A beruházó győri önkormányzat többek között
- a homlokzaton végeztet el munkákat,
- a földszint feletti födém hőszigetelését javíttatja (ez több mint 700 négyzetmétert érint),
- lecserélteti a nyílászárókat (szám szerint mintegy 50 darabot),
- illetve fűtéskorszerűsítési munkákat vett tervbe
egy energiahatékonysági korszerűsítés során.
1311-ig visszakövethető a terület története:
A kastélyt neve ellenére nem a Bezerédj-család építette, hanem az Esterházyak grófi ága: 1770 és 1774 között készült el, eredetileg copf stílusban. A birtok története azonban nem itt kezdődik: a főúri család egy egykori templom alapjaira építkezett melyet 1678-ban alakítottak ki, még korábbi egyházi épületek helyén.
A Bezerédj-kastély helyszínéről az első híradás 1311-ből származik, amikor a Szent Szűz egyháza állt a területen.
A 18. századi kastély a 19. században nyerte el végső formáját – ekkor klasszicista stílusú felüljárót építettek hozzá. A Bezerédj-család szintén ebben azévszázadban vásárolta meg. Az évtizedek során több háborúban fosztották ki, majd 1945 után is viszontagságos volt a sorsa. Utoljára egy vagongyár munkásszállója ként működött.
Galgóczi Erzsébetnek, a nagy jelentőségű magyar írónőnek állítanak a kastélyban emléket. 1988-as legutóbbi felújítása után közművelődési célokra szolgált: könyvtár kapott helyett benne, valamint 1992-ben a ma is üzemelő Galgóczi Erzsébet emlékszoba. Az 1989-ben elhunyt írónő legjobban Vidravas című regényéről ismert, melyben a kommunista korszak egzisztenciális szorongását keltette életre.
Forrás: magyarepitok.hu