A lakossági igények alapján a héten sor került a Nádor utcai varjúfészkek eltávolítására, bízva abban, hogy a madarak egy távolabbi fán építik újra fészkeiket – írta bejegyzésében Borsi Róbert képviselő.
Hozzátette: az elmúlt években rendszerint panasz érkezett a Nádor utca 21-23. lépcsőházaiban élők részéről a vetési varjak okozta kellemetlen hanghatások miatt. A bejelentésekben kifogásolták az érintett lakók, hogy a kialakult helyzet zavarja a pihenéshez, feltöltődéshez való jogukat, illetve jogos igényüket. Az ügyet bonyolítja, hogy a vetési varjak védett madarak, így nem sok eszköz létezik a helyzet normalizálására. Az általam elindított eljárásban, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal GY/41/00599-2/2025 iktatószámú határozatában engedélyezte a – jelenleg üres – fészkek eltávolítását, a hatóság által előírt feltételek mellett. Ezek teljesültek, így a Győr-Szol Zrt. elvégezte a fészkek eltávolítását. A leszedett gallyakat (fészek alapanyagokat) egy távolabbi platánfa tövében helyezték el, illetve a következő hetekben ügyelnek arra, hogy a problémás fák tövéből az apróbb gallyakat folyamatosan eltávolítsák.
A most kialakított megoldás kísérleti jellegű, a hatásfokot nagyban javította volna a problémás fák csonkolása, azonban azt sem a helyi lakók, sem pedig én nem nagyon szerettük volna. Így minden igyekezetünk ellenére előfordulhat, hogy újra az eredeti helyszínre építik vissza a fészkeiket. Általánosságban rögzítendő, hogy városias lakókörnyezetben rendkívül nehéz olyan riasztási módszert alkalmazni, mely nem járna nagyobb zavaró vagy kedvezőtlenebb hatással, mint amivel a vetési varjak jelenléte jár. A varjúfélék intelligensek, gyorsan tanulnak, így a rendszeres, felügyelet nélküli, kiismerhető riasztási módok nem jelentenek hosszú távú megoldást, illetve csak a „probléma” városon belüli „eltolásához” vezetnek. A madarak nem ott építenek fészektelepet, ahol az ember azt kívánja, hanem a maguk számára legmegfelelőbb helyet választják, ahol évekig kitartanak – áll a folytatásban.
Végül pedig: a fákon a vetési varjak eltávolított fészkei mellett megtalálhatóak a dolmányos varjak, illetve az örvös galambok fészkei is, azonban ezek egyrészt nem védett madarak, másrészt nem ők okozzák a kellemetlen hanghatásokat. A vetési varjak hazai állománya a korábbi évtizedek vadászata és élőhelyeinek beszűkülése miatt jelentősen lecsökkent. A folyamatos üldöztetés elől az állomány jelentős része lakott területekre települt. A rendkívül intelligens madarak városias környezetben viszonylag könnyen jutnak táplálékhoz, és rendkívül jól alkalmazkodtak a városi környezethez, az emberekhez, a zajhatásokhoz. A hazai populáció állandó, egész évben költőhelyén marad, de északról jelentős állomány érkezik a Kárpát-medencébe telelni, így a télen látott vetési varjú létszám megtévesztő lehet. A vetési varjú telepesen költ és fészkét a saját fészket nem építő, de városias környezetben szintén előforduló védett erdei fülesbagoly (Asio otus), vagy pl. a vörös vércse (Falco tinnunculus) is költőhelyül használhatja, védelme ezért is fontos. A Kormányhivatal eddigi kétéves adatsora alapján a tárgyi három fészekben csak vetési varjak költöttek.
