Az elmúlt 30 év alatt összesen 17,3 százalékos volt a gyarapodás a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint.
Abszolút listavezetőnek Pest megye számít, ahol 2001 és 2016 között 20,5 százalékkal több lakás épült, mint az azt megelőző időszakban. Győr-Moson-Sopron megye 13,3 százalékkal a második helyen áll, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára Budapest állhatott fel, ahol 8,6 százalékos volt a bővülés. Szakértők szerint mindez elsősorban a nagyvárosok vonzerejének, illetve az ipari fejlesztéseknek köszönhető.
Az Ingatlan.com tájékoztatása szerint hét olyan megye is van, ahol a vizsgált időszakban csökkent a lakásállomány. Ez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legjelentősebb, ahol 6,3 százalék volt a mínusz, de Békés, Nógrád, Tolna Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, illetve Komárom-Esztergom megyében is kevesebb lakást épült.
Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint, az állomány korszerűségét tekintve ma már egészen más szempontokat kell figyelembe venni, mint a rendszerváltás előtt. Valkó Dávid kiemelte: a 2022-es népszámlálás tartalmaz néhány, e szempontból is új elemet, mint a vezetékes internet, a légkondicionáló, a hőszivattyús, illetve a napkollektoros fűtés, valamint a napelemes áramtermelés.
Az internet-ellátottság mellett a légkondi lehet egy jó lakásminőség-jellemző a jövőben. Az ugyanis jól mutatja, hogy mennyire reagálnak az emberek az egyre szélsőségesebb éghajlatváltozásra, illetve van-e rá igényük, illetve lehetőségük – fogazmazott az elemző.
