Egy hatékonynak ígérkező vakcina kifejlesztését jelentették be a Pittsburghi Egyetem Orvostudományi Karának kutatói. A védőoltást – tulajdonképpen a koronavírus fehérjetüskéit – egerekbe adva megfelelő mennyiségű SARS-CoV-2 specifikus antitest kezdett termelődni az állatok szervezetében. A vakcina abból a szempontból is különleges, hogy az immunválaszt kiváltó fehérjéket nem hagyományos injekcióval,hanem úgynevezett mikrotűkkel borított tapasszal juttatják a testbe.
Már vannak ismeretek a 2003-as SARS-CoV-ról és a 2014-es MERS-CoV-ról. Mindkét vírus közeli rokona a SARS-CoV-2-nek, és van egy bizonyos fehérjéjük, az úgynevezett tüske, ami nagyon fontos a kórokozó elleni immunválasz kiváltásában.
Habár a koronavírusok fehérjetüskéi különböznek egymástól, a sejtek megszállásának, a vírus szaporodásának módja gyakorlatilag mindegyiknél ugyanaz; a SARS-Cov-2 tüskéi „kulcsként” funkcionálnak, ezeket „illeszti a zárba”, vagyis a sejtek felszíni receptoraiba. Miután a fehérjetüskék hozzákötődtek a receptorokhoz, az „ajtó kinyílik”; a vírus membránja egyesül a sejtmembránnal, a kórokozó genetikai állománya pedig a sejtbe kerül.
Egy másik védőoltás már a klinikai vizsgálatok szakaszába lépett, az a vírus hírvivő RNS-ével (mRNS) kapcsolná be a szervezet védelmi reakcióját. A Pittsburghi Egyetem fejlesztése ezzel szemben a kórokozó fehérjéjén alapul, amit mesterségesen, laboratóriumban állítanak elő a szakemberek. A készítmény a PittCoVacc nevet kapta (a Pittsburghi Koronavírus Vakcina rövidítése).
Nemcsak a szervezetet védekezésre ösztönző molekula más, bejuttatásának módja sem a megszokott. A kutatók egy olyan, mindössze hüvelykujj méretű tapaszt készítettek, amin 400 mikronagyságú tű sorakozik. E mikrotűk juttatják be a koronavírus tüskéjét alkotó fehérjét a bőrbe, ahol az immunreakció a legerősebb. A mikrotűk nem fémből készülnek, hanem fehérjéből és cukorból épülnek fel, így szimplán feloldódnak a bőrben. Alkalmazásuk fájdalommentes.
A tapasz, amin a fehérjéből és cukorból felépülő tűk sorakoznak FORRÁS: UPMC
Az immunválaszt katalizáló vírusfehérjét „sejtgyárban” állítják elő, ami a SARS-CoV-2 fehérjetüskéjét expresszáló sejtkultúrák egymásra rakott rétegeit jelenti. A kutatók szerint a rendszer nagy előnye, hogy skálázható, vagyis a rétegek számának növelésével fel lehet pörgetni a fehérjetermelést. A fehérjék tisztítása, valamint a mikrotűk formába öntése szintén megvalósítható ipari szinten.
Az új védőoltás másik nagy előnye, hogy szobahőmérsékleten eláll, így szállításkor, tároláskor nem kell a hűtéséről gondoskodni. Ugyancsak fontos szempont, hogy a mikrotűk akkor sem veszítenek hatékonyságukból, ha gammasugarakkal sterilizálják őket.
A PittCoVacc-ot első körben egereken tesztelték, és az eredmények nagyon biztatóak: az oltás beadását követően két héten belül megjelentek a rágcsálókban a SARS-CoV-2 ellenes antitestek. A MERS-CoV-val kapcsolatos korábbi kutatásokból kiindulva a szakértők úgy számolnak, az új vakcinával nagyjából egy évre szóló védettség érhető el.
Maga az engedélyeztetési eljárás néhány hónapot vesz igénybe, az emberi kísérletek időtartama pedig legalább egy év, ha nem több. A mostani rendkívüli helyzetben nem lehet megmondani, hogy meddig tart a klinikai fejlesztés fázisa.
Forrás: origo
