Megkezdődik a majki kamalduli remeteség felújításának második üteme, 2,8 milliárd forintos beruházással felújítják a műemlékegyüttes összes meghatározó épületét és azok környezetét – jelentette be a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos hétfőn a remeteségben.
Virág Zsolt kiemelte, hogy felújítják a némaságot fogadott szerzeteseknek otthont adó 17 cellaházat, helyreállítják a csonka templomtornyot, megújítják a barokk rendszerű, teraszos kiképzésű díszkertet, valamint új fogadóépületet létesítenek. Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) a térség országgyűlési képviselője és jelöltje az MTI-nek elmondta, 2015-ben készült el a kastély felújításának első üteme 800 millió forintból. „A majki kamalduli remeteség Közép-Európában egyedülálló látványosság, és a térségben számos fejlesztés szolgálja, hogy minél több látogató megismerhesse. Hamarosan elkészülnek a térséget behálózó kerékpárutak, megkezdődik a tatai vár és az Esterházy-kastély felújítása, valamint 500 millió forintból fejlesztik a közelben található oroszlányi bányászati múzeumot” – ismertette a képviselő.
Virág Zsolt tájékoztatása szerint a beruházás forrásaiból 1,5 milliárd forint származik európai uniós forrásból, csaknem 1,3 milliárd forint pedig kormányzati támogatás. A fejlesztés fő célja a szerzetesi élet és a remeteség gazdálkodásának megelevenítése, bemutatása. Az egyes cellaházakban a szerzetesi életre jellemző terek kapnak helyet, valamint korabeli tevékenységek megidézésével a remeteség gazdálkodása és a szerzetesek mindennapi tevékenységei válnak megismerhetővé. A felújított templomtorony, amely a remeteközösség lelki központja volt, a felújítás után kiállítótérként és kilátópontként működik. A templom kriptájában installációk és egy hologramos kisfilm segítségével ismerheti meg a látogató a barokk lelkiség halállal kapcsolatos gondolatait.
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében 39 műemlék – 20 kastély és 19 vár – újul meg a következő években, a felújítások keretösszege jelenleg 57,5 milliárd forint – ismertette Virág Zsolt. A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték építeni, alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehér csuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással. Az épületegyüttes európai szinten is kiemelkedő értéket képvisel: a némasági fogadalmáról ismert szerzetesrendnek világszerte mindössze öt hasonló helyszíne maradt fenn. Alig fejeződtek be az építési munkálatok, amikor 1782-ben II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, köztük a kamalduli rendet is, a remeteség vagyonát pedig árverésre bocsátották, állami tulajdonba vették, vagy széthordták.
