Az államtitkár beszélt arról, hogy az év feléig végrehajtják a PB-gáz, az ivóvíz- és csatornadíjak, a kéményseprési és szemétszállítási díjak csökkentését, de év végéig további lehetőségeket vizsgálnak meg. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára azt mondta: azt tekintené sikernek, ha a kormányzati ciklus végére négymillió fölé lehetne vinni a foglalkoztatottak számát. A dolgozói létszám érdemi emelését gazdasági növekedés nélkül nem lehet elérni. Ezt a célt szolgálta a munkahelyvédelmi akcióterv, a hazai kis- és mikrovállalkozásoknak munkahelyteremtő támogatásra pedig idén 10 milliárd forintot biztosítanak.
Fónagy Sándor felidézte: 2002-ben 28 milliárd adóssággal adták át a vasutat a következő kormánynak, 2010-ben viszont 330 milliárd adóssággal kapták vissza, miközben több mint 100 milliárdért eladták a szállítási üzletágat. Ennek a politikának egyenes következménye az, hogy a magyar családok rezsiköltsége Európában a legdrágábbak között van – vonta le a következtetést az államtitkár.
Kijelentette: ez tarthatatlan, a magyar családok ezt a helyzetet nehezen viselik, amit a kormány nem nézhet tétlenül. Ezért döntött a kormány tavaly arról, hogy idén január elsejétől a villamos energia, a távhő és a gáz lakossági árát 10 százalékkal csökkenti: ez havonta 3-6 ezer forint megtakarítást jelent a családoknak – tette hozzá.
Tájékoztatása szerint a kormány ez folyamatos feladatának tekinti a rezsicsökkentést, ezért két héten belül a kormány elé kerül a palackos, tartályos és vezetékes PB-gáz árának csökkentése; ez a legkiszolgáltatottabb családokon segít. Beszélt arról is, hogy a vezetékes ivóvíz és csatornadíjakat, a kéményseprési és a szemétszállítási díjakat az év feléig csökkentik, ezzel évi 70-90 forintot takarítanak meg a családok. Hozzátette: az év végéig megvizsgálják a lehetőségét a rezsi további csökkentésének.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár felidézte: 2002-2010 között 70 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma: 240 ezer volt 2002-ben, és 480 ezerrel vették át 2010-ben, holott ebben az időszakban 4-6 százalékos GDP-növekedés volt. Siralmas állapotokat vettünk át – jegyezte meg az államtitkár, aki szerint ma már senki nem vitatja, hogy egymillió munkahely hiányzik Magyarországról.
A foglalkoztatotti létszám 3,7-4 millió között mozog évek óta; ha a kormányzati ciklus végéig sikerülne négymillió fölé menni, azt rendkívül sikeresnek tartaná a stagnáló gazdasági környezetben – jelentette ki. Hozzáfűzte: ha nem sikerül növelni a foglalkoztatotti létszámot, akkor gond lesz a nagy ellátórendszerek – egészségügy, oktatás, nyugdíjrendszer – finanszírozásával.
Érdemi foglalkoztatásbővülést gazdasági növekedés nélkül nem lehet elérni – szögezte le. Ezt a célt szolgálta a munkahelyvédelmi akcióterv, a hazai kis- és mikrovállalkozásoknak munkahelyteremtő támogatásra pedig idén 10 milliárd forintot biztosítanak – mondta. Erre a forrásra több mint 20 milliárd forintos igény érkezett be, tehát nem igaz, hogy nem ad életjelet a szektor – állapította meg.
Az első munkahelygarancia-programba 7600 embert vontak be; a fiatal vállalkozóknak 8,5 milliárd forintból nyújtanak támogatást: 1500-1700 fiatalt segítenek, hogy vállalkozóvá váljon, ötezret pedig a szakképzési gyakorlati programban – sorolta a kormányzati eszközöket az államtitkár.
Mráz Ágoston politológus (Nézőpont Intézet) azt mondta, hogy az elmúlt három évben a baloldalnak nem sikerült kijönnie a válságából, a 2014-es választás eredménye azonban még nem dőlt el – jelentette ki.
Úgy vélte, bár kevés az esély arra, hogy a baloldal megnyerje a választást, arra van esély, hogy a Fidesz elveszítse.
Lanczendorfer Erzsébet, a KÉSZ győri tiszteletbeli elnöke, a KDNP országgyűlési képviselője elmondta: szövetségüknek a pápai rendezvény a 199. kerekasztal-beszélgetése.
(MTI)
