A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. az MTI megkeresésére közölte, az 1980 óta Magyarországon is alkalmazott módszer azon alapul, hogy az órák átállításával a szokásos ébrenléti idő jobban egybeesik a természetes világosság idejével, ebből adódóan reggel 7 és este 10 óra között kevesebbet kell használni a világítást.
A Mavir szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a fogyasztási adatokat, ezekből évről évre megállapítható, hogy a módszerrel hazánk egy napi átlagos villamosenergia-fogyasztását, azaz csaknem 30-40 ezer háztartás éves felhasználását, 120 megawattórát lehet megspórolni. Ez megfelel egy közepes méretű magyar város teljes éves fogyasztásának.
Becsléseik szerint az óraátállítással a magyar fogyasztók évente a nyári időszámítás alatt összesen mintegy 4-5 milliárd forintot takaríthatnak meg villamosenergia-költségeikből. Mindez azonban nem csupán pénzügyi, hanem környezetvédelmi szempontból is rendkívül előnyös, hiszen az alacsonyabb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással is jár.
Az átállás miatt változik a MÁV menetrendje is, tájékoztatásuk szerint a hajnali két óra előtt Budapestről Szobra és Ceglédről Szolnokra induló egy-egy szerelvény a nyári időszámításnak megfelelően, legfeljebb hatvan perccel később érkezik a célállomására. Az eredetileg hajnali kettő és három óra között induló belföldi személyszállító vonatokat pedig három órakor indítják.
Az óraátállítás Magyarországról induló és ide érkező nemzetközi szerelvényeket is érint: a Dacia nemzetközi vonatok, a Corona IC, az Ister EuroNight (EN), a Kálmán Imre EN, a Beograd gyorsvonat, a Metropol EN, a Latorca IC és a Traianus-Bononia IC várhatóan egyórás késéssel éri el a budapesti, illetve a külföldi végállomását.
A Budapestről induló, Varsón át Moszkvába közlekedő Varsovia EuroCity vonatok oroszországi menetrendje is változik a nyári időszámítás bevezetésével, mivel Oroszországban nem állítják át az órákat.
Svédországban és Amerikában is kimutatták, hogy az óraátállítás utáni hétfőn és kedden, az első munkanapokon körülbelül tíz százalékkal emelkedik a szívrohamok száma – mondta Kiss Róbert a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
Minden, ami az „alvásidőnkbe gázol”, az növeli a szív- és érrendszeri kockázatot – hangsúlyozta. Kiss Róbert ugyanakkor hozzátette: hétfőnként történik óraátállítás nélkül is a legtöbb stroke és szélütés. „Amikor elkezdünk dolgozni, meglátjuk a főnököt, ez érdekes módon egy olyan stressz, amitől néhányan infarktust kapnak”, többen, mint máskor – fogalmazott.
A szakember kifejtette: az infarktus jellemzően heves mellkasi fájdalmat jelent, amely a mellkas közepén vagy a bal karba kisugározva jelentkezik. Ilyenkor az ember rosszul érzi magát, verejtékezik, hányingere lehet vagy eleshet. Nem feltétlenül jelentkezik azonnali szívmegállás, de azzal is folytatódhat. Ilyenkor meg kell nézni a nyaki ütőeret, azt, hogy lüktet-e, az érintett vesz-e levegőt, ha egyik sincs, akkor meg kell kezdeni az újraélesztést és azonnal mentőt kell hívni. Így nagyon sok embert, Magyarországon akár naponta hetven embert meg lehetne menteni – mondta a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
(Forrás: MTI)
