Egyre több érv szól a négynapos munkahét bevezetése mellet, a megvalósítás azonban ágazatonként eltérő lehet – vélik a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának szakértői. A témával kapcsolatban egy online kerekasztal-beszélgetést is szerveztek.
Az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportjának vezetője szerint szükséges a munkaidő csökkentése, viszont önmagában nem elégséges az alacsonyabb klímakockázat érdekében. Antal Miklós úgy látja; a közgazdaságtan eddig a hangsúlyt a technológia változtatására tette, ennek hatékonyságát azonban az adatsorok nem igazolják. Ezért vizsgálják, hogy lehet-e abban gondolkodni, hogy a fogyasztást ne növeljék a végtelenségig, mert ez rizikócsökkentési stratégia lehet. Arra a felvetésre, hogy a GDP-re milyen hatása lenne, azt mondta: a produktivitás változását nehéz megbecsülni, a GDP jóléti indikátorként nem alkalmazható.
A Közép-európai Munkaügyi Tanulmányi kutatója jelezte: a négynapos munkahét bevezetéséről Magyarországon kevés a tapasztalat. A munkaidő nemcsak gazdasági, hanem politikai és szociális kérdés is. Magyarországon és a régióban a dolgozóknak kevés hatásuk van a munkaidő hosszára és beosztására, hiányzik az adatmonitorozás, változtatásra ugyanakkor szükség van – vélekedett Menszmann Tibor.
A Budapesti Metropolitan Egyetem egyetemi docense elmondta: a négynapos munkahét témája előtérbe került azzal, hogy a digitalizáció és a home office megjelent a legtöbb helyen, ami felgyorsította a munkaszervezés átalakulását, a kérdést ugyanakkor rugalmasan kell kezelni a kérdést. Király Zsolt elmondta, a statisztikák szerint 2021-ben 322 milliárd dollár volt a kiégés gazdasági hatásainak költsége az Egyesült Államokban, és a mentális betegségek, valamint a növekvő mértékű kiégés 2030-ra 16 ezer milliárd dollár költséget jelent majd. A szakértő rámutatott: az EU-ban a gazdaságnak 617 milliárd euró volt a stresszből adódó költsége 2014-ben, éppen ezért komolyan kell mérlegelni ezért a több szabadidő lehetőségét nyújtó négynapos munkahét bevezetését.
A pécsi szoftverfejlesztő Cubicfox Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy bevezették a négynapos munkahetet kísérleti jelleggel, ami heti 4 napon napi 9 óra munkaidőt jelent. A tapasztalatok alapján szeretnék megtartani, mert jól működik, bár a törvényi előírások miatt nehéz volt a "hivatalos" megvalósítása – összegezte Pentz Thomas.
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke szerint azoknál a cégeknél működik ez az újítás, ahol elsősorban szellemi munkát végeznek. Az ipar jelentősen megváltozott, a rezsiköltségek jelentős növekedése miatt sokan gondolkodnak rövidebb nyitvatartásban – közölte Székely Tamás. Felvetette azt is, hogy vizsgálni kell, a négynapos munkahétnek milyen hatása van a nyugdíjra, valamint azt, hogy jár-e bércsökkenéssel, sok kérdés nincs szabályozva jelenleg.
