Dr. Hegedűs Gyula alapító főigazgató visszaemlékezésében ez olvasható: „A mű mondanivalója örökérvényű. Több gondolat is fűzhető hozzá. Az egyik, a „juventus-ventus” latin mondás, jelentése az, hogy az ifjúság olyan mint a szél, repülni akar. A másik: Ikarosz (Icarus) a görög monda szerint Daidalosz nevű apjával, viasszal összeragasztott szárnyakon repülve akart menekülni Krétából. Atyja intelme ellenére azonban Ikarosz oly közel repült a Naphoz, hogy a viasz megolvadt, és ő a tengerbe zuhanva elpusztult. A tanulság: a vakmerőség, az ifjúi hév, a kellő megfontoltság hiánya tragédia okozója lehet. Az alkotónak, Varga Imrének a szoborral kapcsolatos személyes indíttatása, hogy repülőmérnök az eredeti szakmája, és szobrász lett. Mindig készült arra, hogy egy repülő-szobrot alkosson. Ez a szobor az embernek a repüléssel kapcsolatos örök vágyát fejezi ki.”
Az évtizedek alatt az intézmény egyik jelképévé vált szobrot 1979. november elején avatták. A bronz szobor alapzata és a környezet akkori, nagy szakmai kihívást jelentő építészeti előkészítésében Hofer Miklós vezetőtervező és Magyar Vilmos főépítésvezető működött közre. A műalkotás 2009. november 21-én került le talapzatáról, s szállították egy ideiglenes raktárba.
