Irinyi János magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója.
A ma 127 éve elhunyt református, nemesi származású Irinyi család sarja 1817-ben született a Bihar megyei Albison.
Irinyi a bécsi Politechnikumban tanult kémiát, ahol egyik professzorának kísérlete révén jutott eszébe a hangtalan gyufa megoldása. A megvalósításig több év telt el, de 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát. Találmányát egy gyufagyárosnak adta el, mert az abból kapott pénzből Berlinbe ment, ahol Mezőgazdasági Főiskolára járt.
Hazatérte után megalapította az Első Pesti Gyújtófák Gyárát. A szabadságharc idején Kossuth megbízta, hogy ő irányítsa az ágyúöntést és puskaporgyártást. irányításával. A szabadságharc bukása után börtönbe került, és szabadulását követően nem politizált többet és főleg kémiai tárgyú cikkeket és tankönyveket írt. Ma már szinte csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt. Ezen kívül jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában. Az elismert és világhírű kémiai szakember 1895. december 17-én hunyt el Vértesen.
