Augusztus 20. Magyarország nemzeti- és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító, I. István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik főünnepe, és az új kenyér ünnepe is.
Országszerte ünnepségeket, kenyérszentelést és számos más rendezvényt tartanak ma, az államalapítás ünnepén, Szent István napja alkalmából. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendezvényekre készülődőket arra kéri: kövessék az időjárás alakulását, a veszélyjelzéseket.
A központi ünnepség keretében a fővárosban folytatódik a több napon át tartó Szent István-napi fesztivál. Az augusztus 20-ai nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs idén is folyamatosan ülésezik, és az időjárás alakulásának függvényében a programok bármilyen változásról azonnal tájékoztatja a közvéleményt – tájékoztatott az MTI.
Nem mindenki előtt ismert az a tény, hogy Szent István augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ugyanis erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, majd élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon hunyt el.
Szent László király tette át az ünnep dátumát augusztus 20-ára, mert 1083-ban, VII. Gergely pápa hozzájárulásával, ekkor emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
Államalapító királyunk szentté avatásakor, Nagyboldogasszony utáni első vasárnapon, 1083. augusztus 20-án nyitották meg István király sírját. A magyar egyház ezt a napot iktatta kalendáriumba István névünnepeként.
I. Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20-a egyházi ünnepként élt tovább. A török hódoltság idejére Szent István ünnepe elveszítette az Árpád-ház idején oly fontos dinasztikus erejét.
1683-ban XI. Ince pápa kiterjesztette az egész egyházra István király tiszteletét, majd 1686-ban, Buda visszafoglalásakor elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. Az ünnep dátuma az egyetemes egyházban 1969 óta augusztus 16., a király halálának napját követő nap, hogy ne ütközzön Nagyboldogasszony ünnepével.
A következő száz esztendőben, sok más egyházi ünneppel együtt, Szent István napja is kiszorult az egyházi kalendáriumból. Mária Terézia, hogy a magyar rendek kedvében járjon, 1774-ben országos ünneppé nyilvánította Szent István napját – ismét augusztus 20-án, továbbá Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet 1818-tól minden év augusztus 20-án díszes körmenetben vittek végig a városon.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Az 1848-as szabadságharc leverése után betiltották az ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt. 1860-ban ünnepelhették ismét, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után a nap visszanyerte régi fényét. 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter rendeletére címeres zászlókat tűztek ki a középületekre augusztus 20-án.
A két világháború között az ünnep eszméje kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való emlékeztetéssel, 1945–47 között pedig csak egyházi ünnepként engedélyezték.
1849-1989 között a Magyar Népköztársaság alkotmányának napjaként ünnepelték, miután az 1949-ben hatályba lépett új alkotmányt augusztus 20-ra időzítették.
Az Országgyűlés 1991. évi VIII. törvény kihirdetésével, augusztus 20-át hivatalos állami ünneppé nyilvánította, amelyet a 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény is megerősített.
