A koncepció szerint el kell érni, hogy a közlekedési rendszer a gazdaság növekedését a hatékonyság folyamatos javításával szolgálja. Azaz a közlekedési ágazat az áru- és személyszállítási igények, teljesítmények alakulásával összhangban biztosítsa a nemzetgazdaság működésének és fejlődésének kiszolgálását.
A magyar közlekedési rendszernek be kell kapcsolnia az országot az európai és interkontinentális szállítási, valamint logisztikai rendszerekbe.
Az NFFT-ben képviselettel rendelkező szervezetek megbízottainak adott tájékoztatás szerint a Nemzeti Közlekedési Stratégia közzétett téziseinek célja, hogy azok elfogadását követően olyan részletes közlekedési stratégia készülhessen, amelynek kritikus pillérei biztos alapokon állnak. A tézisek 9 fontos célterületet emelnek ki.Meg kell határozni a gazdasági növekedést közép- és hosszú távon legjobban kiszolgáló közlekedésfejlesztési területeket. A fejlesztések eredményeként létre kell, hogy jöjjön a versenyképességet és a regionális felzárkózást egyaránt támogató közlekedési hálózat az országban.
Emellett a felzárkózást támogató fejlesztéspolitikát kell folytatni, amely biztosítja az esélyegyenlőséget és a kiegyenlített alapellátást. Kiemelt figyelmet kell arra fordítani, hogy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés az infrastrukturális feltételek – az államháztartás mindenkori teherbíró képessége által kínált kereteken belül – minden településen hozzáférhetők legyenek.
Továbbá a magyarországi közlekedési rendszer fejlesztését gazdasági és műszaki értelemben is a fenntarthatóságot szem előtt tartó, arra orientált stratégia keretében kell megvalósítani. Ennek érdekében a közszolgáltatók eladósodását meg kell állítani, a nemzeti vagyont meg kell őrizni.
Csökkenteni kell a közlekedés környezeti terhelését és energiafüggőségét. Így a magyar közlekedési rendszer fejlesztése a környezeti fenntarthatóság elvének figyelembevételével történik. A tézisekben megfogalmazott további fontos kritérium, hogy jelentősen csökkenjen a közlekedési balesetek áldozatainak száma.
Javítani kell a közlekedési szolgáltatások színvonalát a korszerű és költségkímélő informatikai eszközök alkalmazásával. Emellett az összekapcsolt, együttműködő utazási és szállítási láncok létrehozása is a kiemelt célok között szerepel. Mindennek alapján pedig a kormány elé kell terjeszteni a közlekedési célokat forgalmi vizsgálatokkal és hatásértékeléssel optimalizáló Nemzeti Közlekedési Stratégiát.
Az NFFT tagjai elfogadták a testület idei munkatervét és költségvetését, továbbá az NFFT tevékenységéről, az Országgyűlés számára készült beszámolót.
Az egyebek napirendi pontban Köves Nóra, a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület képviseletében az alaptörvény negyedik módosításáról fogalmazott meg kritikai észrevételeket, mondván, hogy az nem szolgálja a társadalmi igazságosság céljait. Példaként hozta egyebek mellett a hajléktalanok, valamint a családok ügyét.
Az ülést az NFFT elnökeként vezető Kövér László házelnök a diáklány által megfogalmazottakat visszautasította. Egyben jelezte – ezt a jelenlévők közül az NFFT elnökén kívül is többen megfogalmazták -, hogy a testület munkája szakmai jellegű, és eddigi működése során hasonló megnyilatkozás nem hangzott el az NFFT ülésein.
