Kezdőlap GYŐR Győr - Közélet

Ki és hogyan számoltathatja újra a szavazatokat?

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A vasárnapi választás után az országban többen felvetették – a győri polgármester is –, hogy szükség lehet a szavazatok újraszámolására. Ez leginkább ott jött szóba, ahol nagyon szoros eredmény született, lásd még Budapestet is. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak a jelölő szervezeteknek, illetve a jelölteknek?  

Az Index elővette a jogszabályt és pontosan idézi: a választási jogszabályok értelmében még vasárnap este az egyes szavazókörökben addig kell a szavazatokat számlálni, amíg kétszer egymás után ugyanazt az eredményt nem kapják. Ezeket az adatokat lehet felvezetni a hivatalos jegyzőkönyvekbe, amelyeket a szavazatszámláló bizottságok valamennyi tagjának alá kell írnia. A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, azt csak a helyi, illetve területi választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt lehet jogorvoslattal megtámadni.

Magyarán olyan nincs, hogy valaki a választás másnapján újraszámlálást kér, s máris elkezdik a munkát.

A helyi, illetve a területi választási bizottságok hétfőn jegyzőkönyvekben összegzik a szavazatszámláló bizottságok által rögzített jegyzőkönyvi eredményeket, majd ezek alapján állapíthatják meg, ki nyerte a polgármesteri tisztséget és kik lettek a képviselő-testület, valamint a közgyűlés tagjai. A helyi, illetve a területi választási bizottság döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, illetve a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva lehet fellebbezni.

A jogorvoslat alapvető követelménye  a törvénysértés pontos megjelölése.

A helyi, illetve a területi választási bizottság határozatával szemben három napon belül lehet jogorvoslattal élni a területi (vármegyei, fővárosi) választási bizottságoknál, illetve a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). A területi választási bizottságoknak és az NVB-nek is három napja van arra, hogy a fellebbezéseket elbírálják. Ezekkel a határozatokkal szemben még a Kúriához lehet fordulni ugyancsak három napig, és a bíróságnak is további nyolc napja van arra, hogy meghozza a jogerős végeredményről szóló határozatokat.

Ha a fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámolásával lehetséges, akkor erre a területi választási bizottságoknak 6 napjuk van a törvény szerint. A polgármester-, egyéni listás és egyéni választókerületi választások jogerős eredményei így viszont június végére születhetnek meg. Szintén ekkor lehetnek jogerősek a vármegyei, a fővárosi és a főpolgármesteri választás eredményei.

Az egyéni választókerületi eredmények jogerőre emelkedését követően állapíthatja meg a helyi választási bizottság a tízezernél több lakosú településen, kik szereztek mandátumot a kompenzációs listán, a töredékszavazatokból. Ez ellen a határozat ellen ugyanúgy 17 nap jogorvoslat áll rendelkezésre, így akár július közepéig is elhúzódhat az eredmény jogerőre emelkedése, ha az érintettek minden jogorvoslati lehetőséget kihasználnak.