Cikkünk frissítése óta eltelt 4 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az egészségügyi kutatás-fejlesztéseket és közvetlenül a betegeket szolgálja a győri Széchenyi István Egyetem által a győri kórházzal együttműködésben vásárolt sebészeti robot. A modern eszközzel már csaknem száz műtétet végeztek a kórház orvosai, s az eddigi tapasztalatok szerint csökkent a páciensek beavatkozások utáni fájdalma, felépülésük pedig gyorsabbá vált.

Dr. Szepesváry Zsolt, a kar fejlesztési dékánhelyettese, a kórház urológiai osztályának osztályvezető főorvosa elmondta, hogy eddig már csaknem száz műtétet végeztek el a berendezéssel, ami rendkívül sikeres indulást jelent. Az operációk szinte kizárólag onkológiai (daganatsebészeti) műtétek voltak néhány nagy bonyolultságú rekonstrukciós, helyreállító beavatkozás mellett. Ez teljesen megfelel a robot tervezett használatának, az előzetesen felállított portfóliónak. Az eddigi tapasztalatok rendkívül pozitívak.

„A műtét utáni fájdalom számottevően kisebb, mint akár a szintén lyuksebészeti, laparoszkópos műtétek esetén. Pácienseink hamarabb hazaengedhetők otthonukba. Ugyancsak jól mérhető és jelentős a javulás a funkcionális eredmények – különösen a prosztatadaganat miatt végzett műtéteket követő korai vizelettartás – esetében, noha ebből a szempontból ezt megelőzően a laparoszkópos technikával végzett nagyszámú beavatkozásaink esetén is a hazai és nemzetközi élvonalhoz tartoztunk” – összegzett dr. Szepesváry Zsolt. 

ozzáfűzte: a robotsebészet nagy előnye a nyílt feltárás elkerülése, a minél kisebb és gyorsan gyógyuló sebzés. A technológia növeli a műtéti precizitást, és jelentősen csökkenti a vérveszteséget. Mindez több tényezőnek együttesen köszönhető. A robot a laparoszkópos eszközöknél, de az emberi csukló és kéz szabad mozgásánál is nagyobb, 270 fokos szabadságfokkal rendelkezik, és lyukakon keresztül, sokkal kisebb méretben képes eszközöket bejuttatni az emberi testbe az operáció során. Segítségével a hatalmas szabadságfokú eszközök széleskörűen használhatók szűk és kis helyeken is.

A szakember kifejtette: a robot nem rendelkezik semmilyen autonóm funkcióval, csak és kizárólag az irányító sebész (az úgynevezett konzolsebész) mozdulatait követi. Eddig két urológust, egy mellkassebészt és két nőgyógyászt képeztek ki akkreditáltan konzolsebésznek, további hármat pedig asszisztens orvosnak. A szakdolgozók felkészítése is folyamatosan zajlik. A teljes képzés befejezése (sebészet, mellkassebészet, nőgyógyászat, urológia) szeptemberre ütemezett.

Az osztály már fogadott is külföldi sebészeket megfigyelésre Horvátországból, és a Debreceni Egyetem induló Da Vinci robotsebészeti programjának urológiai részében is proktorként vett részt.

A sebészeti robot egyedülálló kutatásokhoz is hozzájárul, amit a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának kutatói a kórház szakembereivel közösen végeznek. Dr. Prukner Péter egyetemi adjunktus, a központ munkatársa elmondta: az eszköz kamerarendszerével minden műtétről háromdimenziós videófelvétel készül.

„A kutatás lényege, hogy pontos információt szolgáltassunk az orvosi eszközök műtét közbeni térbeli helyzetéről, ami támogatja az orvosokat újabb eljárások kidolgozásában. A műtéti kép elemzéséből létrehozott adathalmaz felhasználásával prognosztizálható a páciens várható felépülési ideje, valamint a szövődmények valószínűsége. Ez olyan kutatási terület, ami unikálisnak számít a világban. Ennek alapján tudományos publikációk is születnek majd” – fejtette ki dr. Prukner Péter. Hozzátette: a kórházzal együttműködve, a Területi Kiválósági Program projektje keretében már eddig is közvetítettek élőben műtéteket a kórház belső hálózatán keresztül, amit a megfelelő jogosultsággal rendelkező szakemberek láthattak, hozzájárulva szaktudásuk bővítéséhez.

Fotó: dr. Szepesváry Zsolt, a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának fejlesztési dékánhelyettese, a Petz-kórház urológiai osztályának osztályvezető főorvosa az urológiai osztály műtőjében mutatta be a Da Vinci sebészeti robot működését. (Fotót készítette: Adorján András)
Forrás: Széchenyi István Egyetem