Magyar kutatók közreműködésével, csaknem húszezer feltalajminta elemzése nyomán készült el Európa talajainak sótartalomtérképe egy nemzetközi kutatás keretében.
A magyar kutatók közreműködésével elkészített nemzetközi felmérés hozzájárulhat a talajok védelméhez, valamint a tudatosabb és fenntarthatóbb termőtalaj-használathoz.
A talaj sótartalmának térbeli eloszlásáról készült térkép az európai viszonylatban elérhető legrészletesebb, 500 méteres felbontású, harmonizált információt nyújtja a jelenleg rendelkezésre álló uniós monitoring adatbázis, a LUCAS 2018. évi felvételezésének adatai alapján. Ennek köszönhetően a gazdálkodók és a szakemberek könnyebben azonosíthatják a problémás területeket, valamint kiválaszthatják a talajuk sóállapotának megfelelő művelési gyakorlatokat.
A kutatók a felmérés során azt tapasztalták, hogy a kontinens északi részén és az atlanti térségben a sófelhalmozódás természetes folyamatok következménye. A mediterrán és déli régiókban az emberi tevékenységek, például az öntözés és a nem megfelelő vízelvezetés, a parti sávban pedig a tengervíz behatolása játszanak kulcsszerepet.
A kutatás szerint Magyarország termőtalajainak sótartalma közepesnek mondható, mégis fennáll a veszélye a sótartalom növekedésének. A másodlagos szikesedés olyan folyamat, amely során eredetileg nem szikes talajokban a természeti körülmények változása vagy az emberi tevékenység hatására sófelhalmozódás indul meg.
Magyarországon a nem megfelelő sótartalmú vagy mennyiségű vízzel történő öntözés, a rossz vízgazdálkodás és a helytelen talajművelési technikák tehetik szikessé a talajokat. Az egyre rendszeresebb aszályos időszakok is növelik a talaj párolgását, így a talajvízben oldott sók a feltalajba jutnak.
A talaj sótartalmára azért is fontos ügyelni, mert a magas talajsótartalom negatív hatással van a mezőgazdasági termelésre. A túlzott sókoncentráció gátolja a növények vízfelvételét, ami növekedési problémákhoz és terméscsökkenéshez vezet, gátolja a csírázást és rontja a növények tápanyagfelvételét. A sófelhalmozódás a talaj szerkezetének romlását is okozhatja, ugyanis csökkenti annak víz- és levegőáteresztő képességét, ami tovább rontja a növények növekedési feltételeit. A magas sótartalom a mikrobiális aktivitást is gátolhatja a talajban, a sóérzékeny fajok kipusztulnak, és helyüket sótűrő baktériumok és gombák vehetik át, amelyek kevésbé aktívak a talaj szempontjából fontos tápanyagkörforgásban. Így az olyan sóérzékeny növények, mint például a gabona- vagy zöldségfélék, különösen károsodhatnak – hívják fel a figyelmet a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatói.
A szakemberek szerint úgy előzhető meg a talaj sótartalmának növekedése, ha alacsony sótartalmú vízzel öntözik, valamint optimalizálják az öntözővíz mennyiségét és annak időbeli eloszlását. Fontos még a talaj megfelelő vízelvezetésének kialakítása, amivel elkerülhető a talajvíz szintjének emelkedése és a sók felhalmozódása.
Szikesedés esetén a talaj javítására is nagy gondot kell fordítani. Kalciumtartalmú talajjavító anyag, például gipsz és mész hozzáadásával ki lehet szorítani a nátriumionokat, így a talaj kémiai és fizikai adottságai is javulnak.
Tömődött, rossz vízvezetésű talaj esetén a mélylazítás segíthet, szerves anyagok hozzáadásával pedig elősegíthető a sók kimosódása és csökkenthető a további szikesedés kockázata.
(Fotó: Pixabay)
