Továbbra is az eltűntként keresett személyek között találjuk a rendőrség hivatalos oldalán azt a nőt, akit a vád szerint 21 évesen meggyilkolt egy házaspár 2014-ben. A rendőrséghez fordultunk a kérdéssel, hogy mi ilyen esetben a protokoll? Közölték, a jogszabály egyértelmű utasítást ad arra, meddig kell eltűntként keresni valakit.
A police.hu oldalon folyamatosan fényképmelléklettel közlik úgy az elfogató parancs, mint az eltűntként keresett személyek adatait. Ezen találjuk régóta a 2014. június 1-én Győrben eltűnt P. Kitti nevét is. A hölgynek 21 évesen veszett nyoma és amint a múlt héten megírtuk, egy házaspárt vádolnak azzal, hogy megölte és a holttestet eltüntette. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség vádat emelt a pár ellen, akik a gyilkosságot nem ismerik be.
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság kérdésünkre azt válaszolta, nincs ellentmondás a vád és az eltűnti körözés között, a hatóság emberölés és minősített emberkereskedelem miatt befejezte a büntetőeljárást, vádemelési javaslattal az illetékes főügyészségnek megküldte, amely vádat emelt.
Csakhogy a hatályos jogszabály alapján az eltűntként körözött személlyel kapcsolatos körözési eljárás egészen addig tart, amíg akár élve, akár holtan meg nem találják a személyt, ha pedig nem akadnak rá, akkor minimum 90 évig van folyamatban a körözés. Erre tekintettel a hatóság továbbra is keresi P. Kittit.
A weboldalon kutatva valóban azt láthatjuk, hogy az úgynevezett "villanyszerelős gyilkosságokkal" vádolt férfi áldozatait – mivel nem találták meg őket – ma is körözik. Ugyanakkor nem keresik már N.-né K. Juditot, akit 2014-ben férje ölt meg és végül a Kúria jogerősen 21 évet szabott ki N. Jánosra. A nő holtteste azért nem került elő, mert az elkövető azt szinte maradéktalanul eltüntette, viszont néhány létfontosságú szervből származó szövetmaradvány azonosítása révén a nő erőszakos halálát és a holttest megsemmisítését meg lehetett állapítani.
A győri P. Kitti ügyében a hatóság tavaly nagy erőkkel kereste a beszámolók alapján a holttestet a likócsi erdőben, de nem lelt a nyomára.
A vádirati tényállás szerint 2013-ban a házaspár győri bérlakásába költözött a jövedelemmel nem rendelkező fiatal nő, aki mivel a feleség fiának barátnője volt. Miután a fiatalok szakítottak, a kiszolgáltatott helyzetben lévő nőt prostitúcióra kényszerítették, ezt a feleséggel együtt kellett végeznie, a bevételt a férjnek adták. A lakás ajtajára vasrácsot szereltek, az ajtó szinte mindig zárva volt. Az egyetlen kulcsot a férj őrizte, aki saját belátása szerint hozott döntéseket arról, onnan kit enged ki, vagy oda kit enged be. Amikor a sértett nem akarta a prostitúciós tevékenységet folytatni, a férj megverte.
Ezután összeveszett a házaspár, mert a feleség megtudta, hogy a férj szexuális kapcsolatot létesített a lánnyal, ezért mindketten szegény nőt okolták és annyira megverték, hogy a helyszínen meghalt.
A sértett testét a házaspár egy bőröndbe rejtve a lakásból kivitte és elrejtette. Az eltűnést később, 2016 májusában jelentette édesanyja, utána hat évig eltűntként kezelték, majd 2022-ben olyan információk jutottak a rendőrség birtokába, amik alapján eljutottak a házaspárhoz.
Az ügyészség a letartóztatás hatálya alatt álló terheltekkel szemben – egyebek mellett – arra tett indítványt, hogy a bíróság a bűncselekmények beismerése esetén a vádlottakkal szemben 16 év – 16 év fegyházbüntetést szabjon ki. Erről majd a Győri Törvényszék dönt.
