Húsvét, Krisztus feltámadása a legjelentősebb keresztény ünnep, sok népszokás is kapcsolódik hozzá és tavaszköszöntő vonatkozása miatt igen összetett, ősi szimbólumrendszer övezi, valamint más vallásokban is fontos helyet tölt be ez az időszak.
A Húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep és egyben a tavaszköszöntés ünnepe is. Húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük, akit a Biblia szerint pénteken feszítettek keresztre, de harmadnapra feltámadt, kereszthalálával pedig megváltotta ez emberiség bűneit. A vallási vonatkozások mellett a népszokások is fontos szerepet kapnak az ünneplésben, a Húsvét az ősi termékenységi ünnepekkel is egybeesik, amelyek szintén a feltámadást, újjászületést ünneplik.
A Húsvétot szinte az egész világon ünneplik, de elnevezése és az ünnep módja más és más. A zsidó vallásban húsvétkor a pészahot ünneplik, az egyiptomi fogságból való kiszabadulást. A pészah szó kikerülést jelent, ami arra utal, hogy a halál angyala elkerülte a bárány vérével megjelölt házakat. Az angol Easter, illetve a német Ostern elnevezés a germán Ostara, a tavasz istennője nevéből ered.
A magyar Húsvét szó a Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyven napos nagyböjt lezárására utal. A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig tart és a húsvéti szent három nappal zárul. A Biblia szerint virágvasárnapon vonult be Jézus szamárháton Jeruzsálembe, a nép pedig „Hozsánna Dávid fiának” felkiáltással fogadta. Virágvasárnap ünnepekor a templomokban körmenetet tartanak és barkát szentelnek. Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, Nagypénteken Jézus kereszthaláláról emlékezünk, Nagyszombat pedig a húsvéti örömünnep kezdete. Szombat este tartják a templomokban a húsvéti vigíliát, a mise végén pedig körmenetet tartanak Jézus feltámadása alkalmából.
A Húsvét ünneplésében a népszokások is nagyon fontos szerepet játszanak. Húsvétvasárnap az emberek étellel megrakott kosárral mentek az ünnepi szentmisére, az ételszentelés hagyományának részeként. A kosárban megtalálható húsvéti sonka, bor, kalács, tojás és bárányhús azóta is általában felkerül az ünnepi asztalra. Az ételeknek természetesen jelentősége, hagyománya van. A bárány és a bor Jézus testét és vérét jelképezi, a tojás az újjászületés és a családi összetartás jelképe.
A legismertebb népszokás a húsvét hétfői locsolkodás és tojásfestés. A locsolás a víz megújító erejébe vetett hitből ered, így a fiúk valóban az elhervadás „veszélye” miatt locsolják meg a lányokat húsvétkor, a tojás pedig a termékenységet szimbolizálja. Mindkét szokásnak van természetesen vallási vonatkozása is, egyes feltételezések szerint a római katonák úgy próbálták lecsillapítani a Krisztus feltámadása után éljenző nőket, hogy lelocsolták őket, a húsvéti tojás piros színe pedig Jézus testét jelképezheti.
