A politikus utalt rá: nem egy uniós államban okoz súlyos problémát, hogy az évszázad közepére egy-egy munkaképes korú lakosra két nyugdíjas jut, vagy az, hogy akkorra a keresőképes korúak fele „eleve a legszegényebb rétegből fog kikerülni”.
„Ez teljesen új stratégiát kíván az EU-tól is” – tette hozzá, megjegyezve: Magyarországon a legszegényebbek az elmúlt húsz évben teljesen kiestek a munkaerőpiacról, miközben a munkanélküliségi statisztikákat nem ismert mértékben javíthatja például az ausztriai feketemunka-vállalás.
Frakciótársa, a szlovákiai Bauer Edit – utalva arra, hogy az uniónak számos eszköze van a probléma megoldására, de a tényleges intézkedéseket a tagállamok kormányainak kell meghozniuk – az ifjúsági munkanélküliséget az EU kulcsproblémájaként említette.
Megemlítette: miközben 27 millió 25 évnél fiatalabb uniós polgár van munka nélkül, rengetegen rendelkeznek olyan, magas szintű tudással, amelyet a piac nem igényel.
Hozzátette: eközben kétmillió a betöltetlen álláshelyek száma, elsősorban az információtechnológia,az egészségügy és a szociális ellátás területén. Ugyanakkor lehetséges kiútként beszélt az unión belüli mobilitásról, megemlítve, hogy a munkavállalók alig 3,1 százaléka dolgozik másik tagállamban.
A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége brüsszeli frakciójában helyet foglaló szlovákiai Katarina Nevedalova szerint megoldhatatlan feladat elé kerülnek a mai fiatalok. Abszurdumként említette, hogy a munkáltatók számára a legjobb jelentkező „alig 25 éves, 10 év gyakorlattal”.
Kiemelte a szakmai gyakorlati lehetőségek kihasználásának fontosságát, de azt is, hogy az unió szélesebb körben teszi hozzáférhetővé az eddig csak egyetemisták számára nyitott Erasmus programját a következő finanszírozási ciklusban. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy tartsák naprakészen és fejlesszék tudásukat a fiatalok, utalva arra a statisztikára,amely szerint élete során átlagosan tíz alkalommal vált munkát egy európai polgár.
(MTI)
