Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
A moson-megyei németek által összeállított kéziratos könyvekre Sztachovics Remig bencés szerzetes már a 19. század közepén felfigyelt. A magánházaknál megőrzött, s már nem használt „kódexek”-ből számos darabot össze is gyűjtött. E könyvek szövegei adták alapját 1867-ben megjelent Braut-Sprühe und Braut-Lieder auf dem Heideboden in Ungern című, gyakorlatilag visszhang nélkül maradt munkájának. A 20. század eleján Schwarcz Elemér hívta fel ismét a nagyközönség figyelmét az értékes anyagra, de a tudományos- és közfigyelem középpontjába csak Kögl Szeverin doktori disszertációja révén kerültek a kéziratok.
A legszebbnek tartott „Mosonszentjánosi kódex” 1991-es kiadása lehetővé tette a kódexek illusztrációinak elemzését is. Perger Gyula néprajzkutató a Múzeumi Esték előadásában – az eddig megjelent tanulmányokhoz képest – új szempontok alapján ismerteti meg az érdeklődőket az illusztrált heidebauer kódexek képi világával. Az előadást november 20-án, este fél 6-kor tartják a Cselley-házban.
