Máté Kinga szóvivő bíró pénteki tájékoztatása szerint az indoklásban az áll, hogy a bíróság enyhébb kényszerintézkedés alkalmazására a bíróság jelenleg nem látott okot, mivel változatlanul fennáll a gyanúsítottak szökésének, elrejtőzésének, illetve a tanúk esetleges befolyásolásának veszélye.
Hozzátette: kettejük esetében más ügyben újabb vizsgálat is indult, és „az iratok alapján a gyanúsítottak életmódjából arra lehet következtetni, hogy a bűnismétlés veszélye is fennáll”.
A határozatot az ügyész tudomásul vette, a gyanúsítottak és védőik fellebbezést jelentettek be, az előzetes letartóztatás megszüntetését, illetve házi őrizet (jeladóval felszerelve) vagy lakhelyelhagyási tilalom elrendelését kérve.
Tavaly január 9-én a bíróság 14 embert helyezett előzetes letartóztatásba a 19 magyar állampolgárságú gyanúsított közül (tavaly júliusban ötnek az előzetes letartóztatást hosszabbították meg).
A magyar, a cseh és a szlovák nyomozó szervek közös budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott: a bűnszervezet úgy játszotta ki a törvényt, hogy fémhulladékot szállítottak Magyarországról szlovák és cseh végfelhasználóknak. Mivel Magyarországon már bevezették a fordított adózást, a csoport olyan tagállamot keresett a csaláshoz, ahol az unióban általános szabályok érvényesek, így az eladásból bruttó árbevétel keletkezett. A láncba beiktatott stróman cégek azonban nem fizették be ez után az általános forgalmi adót, így a bevétel teljes egészében az irányítókhoz került.
Az akkori közlés szerint a csoport a szlovák államkasszát 6,2 milliárd, a cseh költségvetést 920 millió forintnyi összeggel károsította meg.
(MTI)
