Szombathelyen, amely a győri évek után először adott otthont a Mediawave fesztiválnak, egyszerre, egymást kiegészítve zajlottak a filmes, a zenei és a táncprogramok. A filmszemle versenyprogramjába a 81 országból beérkezett 1173 nevezés közül végül 72 alkotás került be, de az érdeklődők megtekinthették az elmúlt 20 év legjobbnak ítélt fesztiválfilmjeit is.
Őriszentpéteren, a „Mediawave Szelektív – Jazz&Öko Fesztivál az Őrségben” program „Öko” részét a Reflex Környezetvédő Egyesület szervezte. A programból kiemelkedik a pápateszéri vízimalmokat bemutató kiállítás, melyet a Norvég Civil Támogatási Alap „Kulturális Örökségvédelem – civil a pályán” projekt keretében valósítottak meg.
Magyarországon egykor Pápateszéren működött a legtöbb – szám szerint 25 – patakmalom. Ezek – mint Wöller István malomkutató, a teszéri malmok avatott ismerője írja: „a XVIII. század végén már álltak és a XIX. század vége felé még üzemeltek”. 1975-ben a magyar táncház mozgalmat alapító fiatalok, az akkoriban alakult Kassák Klub tagjai, felmérték a pusztulás előtt álló malmokat. A felmérők névsorában olyan neveket találunk, mint Czakó Gábor író, Halmos Béla zenész, Jordán Tamás – színész, Éri Péter zenész, Koltay Gergely zenész, Sebestyén Márta gimnáziumi tanuló, Sebő Ferenc zenész, Tímár Sándor koreográfus. Az általuk készített építészeti dokumentáció alapján bármelyik, időközben összedőlt vagy romossá vált malom újraépíthető lenne. A felmérés dokumentumait a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum dokumentációs tára őrzi.
A pápateszéri malmok sorsának alakulását, mostani állapotát a Reflex kíséri figyelemmel, összegyűjtve a még fellelhető egykori malom-berendezéseket és más emlékeket.
A „Pápateszéri vízimalmok” kiállítás rendezésére és megnyitására a Reflex a harmincöt évvel ezelőtti felmérés vezetőit, Szabó József iparművészt és Kovács István László építészt kérte fel. A kiállításon bemutatják a hajdani „Bögi malom” mérethű makettjét, melyet Orbán Irén tanárnő vezetésével a Pápateszéri Körzeti Általános Iskola diákjai készítettek.
A patakmalom kulturális örökségünk része, egy régi, természetközeli életforma emlékét őrzi. Amint Kovács István László megnyitójában mondta: „Távol kerültünk mára a hajdani, természetközeli világtól. Az ipari fejlődés gazdaságilag ellehetetlenítette a kis malmokat, a 20. század második felének társadalmi változásai pedig már nemcsak a mesterség és így a molnárok, hanem az épületek sorsát is megpecsételték. A kenyeret is készen kapjuk már, már többnyire meg sem szeljük, hiszen csomagolt, szeletelt formában is levehetjük a szupermarket polcairól. Ajánlom figyelmükbe e kiállítást, mely segít megismerkedni a világgal, melyben az ember még nem élt vissza az őt körülvevő természet adottságaival, hanem biztos tudás birtokában, alázattal kért segítséget Teremtőjétől és a természet erőitől a közösség számára Életet adó, hasznos munkájához.”
A kiállítás Őriszentpéteren, az Őri Alapítványnak helyet adó egykori malomépületben tekinthető meg.
