Közösségi oldalán osztotta meg Németh Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke a „Győri Kulturális Városközpont Projekt” koncepcióját a hétvégén. Az elképzelés szerint a Rába-gyár egykori telephelyén, az Árkád bevásárlóközpont és a Modern Város Programnak köszönhetően épülő új híd között, a Mosoni-Duna partján egy új városrész épülhetne.
Színház, balett-, filharmonikuskoncert-terem, konferencia-központ, ifjúsági központ, az ahhoz tartozó terek, szolgáltatások (szálláshely, étterem stb.), teljes vízpart-rehabilitáció, nagyarányú zöldfelületek, egy hajózható kanális, valamint a Széchenyi-egyetem és az új városrész között a történelmi belvároson keresztül egy új „győri Duna-korzó” épülhetne. A fejlesztéshez magánerős lakóépület-fejlesztés és szolgáltatások is társulhatnának.
A megyei közgyűlés elnöke egy évvel ezelőtt többhetes kutatómunkát követően fogalmazta meg az ötletet, miután tavaly februárban Pintér Istvánnál, a Rába vezérigazgatójánál tájékozódott arról, hogy még szabad a telek. Azt is megtudta, hogy a Rába-gyár örülne, ha a várossal újra együttműködhetne a terület hasznosításában. Az elnök ezután írta le először azt, hogy az egykori Rába-gyár területét vétek lenne elpocsékolni, a Mosoni-Duna-parton lévő hatalmas, kihasználatlan területet érdemes lenne közcélra hasznosítani, olyan funkciókkal beépíteni, amelyek közösségi célokat szolgálnak, de nem elszigetelten, hanem a városszövetbe illesztve.
A víziót formába is öntötték
Németh Zoltán a víziójához Kádár Mihály építésztől, az országosan és Győrben is több nagyberuházást tervező győri építész- és mérnökiroda, a TSPC Csoport tulajdonosától kért segítséget, aki csapatával formába öntötte a korábbi, még teljesen más funkciókra készült területfejlesztési koncepciók tapasztalatait is felhasználva a kulturális városközpont képi világát. Kádár Mihály még nem látványterveket készített, csupán a fejlesztés léptékét, az épületek tömegét, elhelyezésének lehetőségét mutatta be.
A régió kitörési pontja lehetne
Németh Zoltánt arról kérdeztük, miért tette éppen most közzé a koncepcióját?
„Társadalmi párbeszédet szeretnék indítani a témában és be akartam mutatni, hogy az egy évvel ezelőtt megfogalmazott javaslatom egy komplex fejlesztési elképzelés. Közzététele óta sokan hívtak meglepődve, hogy nekem ehhez közöm van, mert nem is tudták, hogy ilyenekkel is foglalkozom. Ez nem egy városi vagy megyei léptékű elképzelés, megvalósulása kuriózum lehet még európai méretekben is. Kitörési pont lehet a városnak, a régiónak, amivel szívügyemként öröm, fejlesztéspolitikai koordinációs munkám miatt pedig kötelességem is volt foglalkozni” – szögezte le Németh Zoltán.
Zöld, élhető városrész jönne létre
Az elképzelés megvalósulása esetén egy régi seb gyógyulna be Győr szívében, hiszen ez egy igazi barnamezős, azaz rozsdaövezeti projekt olyan helyen, amely közel két évtizede csúfítja a várost. Munkát adna az építőiparnak, de környezetvédelmi kármentesítést tartalmazna, hiszen elhagyott gyárterületről van szó. Megmozgatná az üzleti turizmust, mert mint mondta, most megfelelő konferencia-helyszín és ehhez megfelelő hotelek sincsenek a térségben.
Szerinte nyilvánvaló gazdasági és társadalmi haszna is van a projektnek, mivel ilyen komplex fejlesztési projekt még sosem valósult meg, de még vízióként sem került sosem megfogalmazásra a térségben. A fejlesztés eredményeképpen egy valódi modern, zöld, élhető városrész jönne létre.
„A Rába-gyár területén felszabaduló övezetek a Duna és a belváros közelségével kiváló helyszínt biztosíthatnak egy élhető városrésznek és egy komplex kulturális negyednek egyaránt” – mondta Németh Zoltán.
Hozzátette, a színház, a balett, a filharmónia új helyszínt kaphatna. A jelenlegi színház épületének sorsáról most értelmetlen beszélni. Nem eretnek gondolat a lebontás sem, csak a közelében sem vagyunk annak, hogy ezen kelljen gondolkodni. Nem értünk a folyó közelébe se, miért veszekednénk hát azon, hogy ha majd odaérünk, akkor hidat építsünk, vagy csónakkal keljünk át rajta. A Fiatalok Palotája nagyrendezvények otthona lehet, egyben a győri ifjúság törzshelyévé válhatna úgy, hogy használói nemcsak a kulturális épületeket töltenék meg élettel, de a Széchenyi István Egyetemet és a kulturális központot összekötő rakparti vonalat is. Épülhetne egy több ezer fős rendezvények kiszolgálására alkalmas konferencia-központ, amely fontos, hiánypótló regionális funkciót töltene be. A koncentrált elhelyezés lehetőséget biztosít arra, hogy a kiegészítő szolgáltatások, szállodák, étkezési lehetőségek, irodafunkciók is gazdaságosan legyenek kihasználhatók. A terület nagysága miatt bőven van hely parkolókat építeni is.
Magánberuházásokra is számítanak
A megyei elnök szerint az is nagyon fontos, hogy mindenki számára elérhető közösségi terek is legyenek, ezért sok zöldterületet és egy nagyon élhető vízpartot is ki kell alakítani a fejlesztés részeként. A Rába-gyár területe alkalmas arra, hogy a mintegy 40 hektár terület megszerzését követően az önkormányzat által koordináltan a fejlesztési koncepcióhoz illeszkedő lakó- és szolgáltatást nyújtó épületek, szálláshelyek, irodaházak létesüljenek úgy, hogy mellettük a szükséges intézményhálózat is létrejöjjön, valamint a megfelelő infrastruktúra is kialakuljon.
„Ez egyébként nem egy elszigetelt kulturális projekt lenne, még akkor sem, ha egy mesterséges szigeten létesülne, hanem egy igazi, városszövetbe illesztett komplex fejlesztés, ami élhető és a városlakók által is folyamatosan kihasznált lenne. Ezért képzeltünk el lakófunkciót, amelyhez a szükséges intézményi infrastruktúra is szervesen hozzátartozik. Iskola, óvoda, bölcsőde, szociális intézmények, valamint irodák, üzletek, szolgáltatások is létrejönnének majd itt. Nyilván egy kávézó és egy étterem is akkor él meg jól, ha nemcsak egy irodai közösségnek tud értékesíteni dél körül, hanem este is vannak vendégek, mert épp balettelőadás van, de vasárnap délben is vannak vendégek, mert akkor az ott lakó családok látogatják, egy sima hétköznap pedig az egyetemi ifjúság népesíti be” – sorolta a lehetőségeket Németh Zoltán.
Azt is kiemelte, a beruházás megmozgatná a gazdaságot. Hosszú éveken át adna munkát az építőipar számos területének, de később is gazdaságosan üzemeltethető lenne annak ellenére, hogy a kulturális ágazat általában veszteséges. Itt ugyanis a funkciók erősítik egymást.
Többféle forrás szükséges
„Sokan kérdezik, hogy hogyan, honnan lesz erre pénz. Optimista vagyok, látok erre realitást, hiszen megyei elnökként nagyobb léptékekben is gondolkodhatok. Az elképzelés az Európai Újjáépítési Alap célkitűzéseinek szinte minden elemével szinkronban van, onnan pedig rengeteg pénz hívható le, csak ügyesen kell pályázni. A projekt több szempontból is alátámasztott. A Modern Városok Programból a színházra, a filharmonikusok termére és a konferencia-központra szánt forrásokat lehetne bevonni, valamint szükséges a Rába területének önkormányzati tulajdonba kerülése. A projektfejlesztésnek pedig a magánerő bevonásával újabb lendületet lehet adni, hiszen a fejlesztett területek hasznából is meg lehet finanszírozni bizonyos közösségi funkciókat.”
