Most már ez sem elérhetetlen. Bécs alig több, mint fél óra alatt elérhető lehet? Persze vonattal!
Osztrák leágazással kapcsolódnának a visegrádi országok fővárosai a térséget a nyugat-európai gyorsvasúti hálózatba. A következő években megépülő vonal egyes szakaszain a tervek szerint a következő években 320 km/h-s sebességgel is száguldhatnak majd a vonatok. A Budapest-Varsó gyorsvasút érintené Győrt is. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor nem csak a gyorsvasúti hálózat, hanem az InterCityk is használhatják majd ezeket a síneket, így talán a Balatonra is gyorsabban leruccanhatunk majd, és emiatt még többen választhatják majd ezt a közlekedési formát az utazásukhoz.
Győrből is gyorsabban eljuthatunk majd több Nyugat-Európai városba
A Győrben élőket aligha lepi meg, hogy Budapestről naponta 70 ezer jármű közlekedik az M1-esen Ausztria felé. Amit viszont biztos, hogy sokan nem tudnak, hogy a napi 70 teher és 400 személyvonat is közlekedik a Budapest – Hegyeshalom vasútvonalon, ami szintén a kapacitás határát súrolja. Ezért is készülnek most új tervek.
Az új vasúti pálya Kelenföldtől nyugatra indulva a Vértest délről kerülné meg Székesfehérvár felé. Eztuán kanyarodna Győri felé, ahol Pozsony irányába Rajkánál, Bécs felé Hegyeshalomnál hagyná el az országot. A 350 kilométer/órás tervezési sebességű pályán a városi szakaszok kivételével 250-320 kilométer/órás tempóval haladhatnának a vonatok. A járműveken két vagy több kocsiosztály állna rendelkezésre, mindegyik szerelvényben lenne büfé- vagy étkezőkocsi.
Akár évi 20 millió utas is használná.
A tervekben a szakértők így kalkulálnak. Ez persze a nemzetközi és belföldi utaslétszám összege, vagyis ennyien választanák a mainál jóval gyorsabb és kényelmesebb vonatközlekedést. Tanulmányok szerint a fejlesztés ezermilliárd forintos költségei a kedvező forgalmi, környezeti és egyéb hatásokban, a gazdaság és turizmus élénkülésében megtérülnének. Az új vonalnak köszönhetően pedig a meglévő vasúti vonalakon jelentős kapacitások szabadulnának fel, így több elővárosi és regionális személyszállító és több tehervonat is közlekedhetne – ami nyilvánvalóan csökkenthené a bevezető utakon tapasztalható dugókat.
A távlati tervek szerint az Európai Unió a nagysebességű vasúti közlekedésnek köszönhetően a tagországokon belüli utasforgalmát 2030-ra megduplázhatná, az évszázad közepére a jelenlegi háromszorosára növelné. A beruházáshoz szeretnének uniós forrásokat is felhasználni. Leghamarabb – akár már az idén nyáron – a környezetvédelmi munkarészek finanszírozásáról születhet döntés. A fejlesztési elképzelés a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint összehangolható a Budapestet délről elkerülő teherforgalmi vasútvonallal valamint a Győr és Székesfehérvár közötti szakaszának kiépítésével is.
