A gombaszezon kezdetével növekedtek a gombafogyasztás utáni megbetegedések is, jelenleg a gombamérgezési események száma a tízszeresére emelkedett az átlagoshoz képest. Az ország teljes területén nagy tömegben van jelen a gyilkos galóca.
A hosszan tartó nyári kánikula egy országos esőzéssel ért véget. Az őszi jó idővel nagy tömegben jelentek meg a kalapos gombák: mind az ehető fajok, mind a teljes gombatermés 90%-át jelentő nem ehető és mérgező fajok.
A réteken és legelőkön az első nagy tömegben megjelenő gomba a karbolszagú csiperke, amely mérgező gombafaj, a mostani szezonban is számos mérgezést okozott. Az idő lehűlésével először csökken, majd teljesen eltűnik a mezei szegfűgomba, amit szinte a legtöbben keresnek és gyűjtenek az országban. Átveszi a helyét több apró méretű mérgező, réten és legelőn növekvő tölcsérgombafaj, amelyek miatt minden évben több megbetegedés fordul elő.
Az alföldi telepített erdeinkben nagy mennyiségben látható a közkedvelt nagy őzlábgomba, a szemcsésnyelű fenyőtinóru, az ehető csiperke, az érdestinóru és a szintén sokak által kedvelt ördögszekér laskagomba. Azonban megjelent a bolygatott területeken, árokpartokon és erdőszéleken az ugyancsak minden évben megbetegedéseket okozó kerti őzlábgomba is.
Az ország teljes területén nagy tömegben van jelen a gyilkos galóca, ami a gombavizsgálati helyeken minden évben jelentős mennyiségben megtalálható, a gombafajokat nem ismerő gyűjtők bemutatásra kerülő kosaraiban.
Ilyenkor legtöbben a hegyvidékekben keresnek gombát, ahol nagy számban jelentek meg az ehető és a mérgező gombafajok. A kellemes idő hatására még nem tűntek el a nyári fajok sem: a nyári, bronzos és ízletes vargánya, az érdestinóru, a molyhos tinóru fajok. Megjelennek az ősszel gyűjthető fajok is: a lila pereszke, a szürke tölcsérgomba, a fenyő és gyűrűstinóruk, az ehető galambgombák és tejelőgombák, a közkedvelt rizike fajok, valamint a trombitagombák. Viszont ezzel együtt nagy tömegben bukkannak fel a nem ehető és mérgező gombafajok. A legtöbb mérgezési esetért felelős két faj jelenleg a nagy döggomba és a világító tölcsérgomba. A galócák közül szinte minden faj megtalálható: a gyilkos galóca, a légyölő galóca, a párducgalóca, a citromgalóca, de más mérgező nemzetségek fajai is nagy számban fordulnak elő az erdőkben: például a susulykák vagy a fakógombák.
Fontos tudni, hogy a szezon során a mérgező fajok mellett, a helytelenül elkészített és tárolt gombás ételek is kiválthatnak megbetegedéseket. Aki nem rendelkezik kellő fajismerettel, vizsgáltassa be az általa gyűjtött vadon termő gombát gombaszakellenőrrel. Azonban a Nébih szerint a legbiztonságosabb megoldás, ha minden gombagyűjtő megteszi ezt. A gombaszakellenőri vizsgálat ugyanis életeket menthet! Kulcsfontosságú, hogy laikusként se fogyasszunk, és ne is ajándékozzunk ellenőrizetlen gombát!
Az országos gombaszakellenőri nyilvántartás a Pest Vármegyei Kormányhivatal oldalán érhető el:
