Azokban az esetekben, amikor az emberek a körmükkel kaparják az orrukat, károsítva ezzel a belső szöveteket, egyes baktériumfajok könnyebben jutnak el így az agyba, amely az Alzheimer-kór jeleire emlékeztető módon reagál jelenlétükre. Rengeteg bizonytalanságot mutat az állítás, mutat rá a ScienceAlert, nem utolsósorban, hogy az ezt alátámasztó kutatás eddig csak egereken végezték el, de az eredmények mindenképpen további vizsgálatot érdemelnek – és javíthatják az Alzheimer-kór kialakulásának megértését, ami továbbra is rejtély.
Az ausztrál Griffith Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport a Chlamydia pneumoniae nevű baktériummal végzett teszteket, amelyek megfertőzhetik az embereket és tüdőgyulladást okozhatnak. A baktériumokat a késői demencia által érintett emberi agy többségében is felfedezték. Bebizonyosodott, hogy egerekben a baktériumok a szaglóideg felé haladhatnak (csatlakozva az orrüreghez és az agyhoz). Amikor az orrhám (az orrüreg tetején lévő vékony szövet) megsérült, az fertőzések súlyosbodtak. Ez oda vezetett, hogy az egér agyában több amiloid-béta fehérje rakódott le – egy olyan fehérje, amely a fertőzésekre válaszul szabadul fel. Ennek a fehérjének a plakkjai (azaz csomói) jelentős koncentrációban találhatók Alzheimer-kórban szenvedőkben is.
“Mi vagyunk az elsők, akik megmutatták, hogy a Chlamydia pneumoniae közvetlenül az orrból juthat az agyba, ahol Alzheimer-kórhoz hasonló patológiákat indíthat el” – mondja James St. John idegkutató, az ausztrál Griffith Egyetem munkatársa. “Ezt egy egérmodellben láttuk, és a bizonyítékok potenciálisan ijesztőek lehetnek az emberek számára is.”
A tudósokat meglepte az a sebesség, amellyel a C. pneumoniae megragadt az egerek központi idegrendszerében – a fertőzés 24-72 órán belül megtörténik. Bár nem biztos, hogy a hatások ugyanolyanok lesznek az emberekben, sőt az sem, hogy az amiloid-béta plakkok az Alzheimer-kór okozói, mindazonáltal fontos megvizsgálni minden lehetőséget, hogy megértsük ezt a gyakori neurodegeneratív állapotot.
“Ezt a vizsgálatot embereken kell elvégeznünk, és meg kell erősíteni, hogy ugyanaz az útvonal ugyanúgy működik-e” – mondja St. John. “Ez egy olyan kutatás, amelyet sokan javasoltak, de még nem fejeződtek be. Amit tudunk, az az, hogy ugyanezek a baktériumok az emberekben is jelen vannak, de nem dolgoztuk ki, hogyan jutnak el az agyba.”
