Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a Nature folyóiratban jelentek meg, a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közleményében kiemelte, hogy a kutatók bíznak abban, hogy eredményeik, amelyek pontosabban veszik figyelembe a szálló por egészségi hatásait, jelentősen hozzájárulhatnak Európa levegőjének javításához.
A kutatás a levegőminősítés módszertanának javítását célozta tudományos megalapozottsággal, és külön kiemelve a közúti gépjárműforgalom és a fatüzelés jelentős levegőkörnyezeti kockázatait. Az eredményeket összefoglaló tanulmány a Nature folyóiratban jelent meg a napokban.
Első megközelítésben a levegőminőség vizsgálatakor a szakemberek az aeroszol tömegét használják mérőszámként, amelyet azután egyéb tulajdonságok figyelembevételével finomítanak. A legújabb kutatási eredmények azonban arra utalnak, hogy a szálló por egészségi hatásainak egyik legfontosabb mechanizmusa a sejti szinten kialakuló oxidáns-antioxidáns egyensúly felborulása a légzőrendszerben, ami oxidatív stresszhez vezethet, végezetül pedig atípusos gyulladáson keresztül növeli a különféle megbetegedések kockázatát.
Mindezt okozhatják a szennyezett levegőben kialakuló, nagy oxigéntartalmú és erősen reakcióképes kémiai anyagok, az ROS oxigénspecieszek, de okozhatja a tüdő antioxidáns védelmi rendszerének a gyengülése is. Ezt a fajta, az aeroszol által kiváltott oxidatív stresszt az oxidatív potenciállal (OP) lehet mérni és minősíteni, amely érték a részecskék több, káros tulajdonságát is figyelembe veszi.
A nemzetközi összefogással készült tanulmányban 43 európai helyszínről származó, azonos eljárással és kétféle (AA és DTT) sejtmentes vizsgálattal meghatározott eredményeket vettek figyelembe. A Grenoble Egyetem professzora, Gaëlle Uzu vezetésével készült kutatás átfogó kiértékelési rendszerébe az ELTE TTK Kémiai Intézet BpART Laboratóriumának friss eredményei kerültek be.
A kutatók kimutatták, hogy célszerű az oxidatív potenciált, valamint a fő légszennyező forrásokat (például biomassza-tüzelés, szilárd fosszilis anyagok égetése, közúti gépjárműforgalom) és kiemelt (például fűtési és fűtésen kívüli) időszakokat külön-külön is figyelembe venni a légköri koncentrációk mellett vagy akár helyett. Eredményeik alapján tudományos szintű javaslatokat fogalmaztak meg az Európai Unió Tanácsa részére egy új típusú szabályozás módszertanára vonatkozóan.
A kutatás részvevői bíznak benne, hogy eredményeik hozzájárulnak egy élhetőbb, egészségesebb levegőjű Európához.
(Illusztráció: pixabay)
