Bő fél évszázada az emberek legtöbbjénél még fel sem merülhetett, hogy túlontúl keveset mozog, hiszen a munka és a közlekedés egyben napi tréninggel is szolgált. Ezzel szemben, mára lényegében az ülés vált civilizációnk domináns testhelyzetévé: így dolgozunk, szórakozunk, (e)sportolunk…
A Központi Statisztikai Hivatal összefoglalója szerint a magyarok 40 százaléka nagyrészt ül a munkahelyén, 11 százalékuk egyhelyben áll, 42 százalékuk többnyire sétál, és csupán 7 százalékuk végez nehéz fizikai munkát. Az utóbbi pár évtized nem csak a gyárak és irodák világát formálta át. A szabadidő eltöltését is már a három képernyő uralja: a televízióké, a számítógépeké és az okostelefonoké.
2021 tavaszán a magyar élelmiszer-hatóság (NÉBIH) egy kis kutatást szervezett, amelyben az ülve töltött időre is rákérdeztek. Eszerint a magyar felnőttek 38 százaléka 8 óránál is többet, míg 31 százaléka 5-8 órát ücsörög egy átlagos napon.
Tombol az ülésjárvány
A világméretű ülésjárvány mára a gyerekeket is elérte, sőt, náluk még drámaibb a helyzet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint míg a felnőttek mintegy negyedének elégtelen a fizikai aktivitása, addig a tinédzserek között ez az arány már négyötöd. Látványos következmény a túlsúly mind koraibb megjelenése, és nyomában a 2-es típusú diabétesz terjedése már a tizenévesek között is.
A WHO annyira súlyosnak ítélte a helyzetet, hogy 2019-ben ajánlást adott ki a legkisebbek megmozgatására. Az 5 év alattiaknak (és a szüleiknek) szóló üzenet egyszerű: üljenek kevesebbet, játsszanak többet! "A kora gyermekkor a gyors fejlődés időszaka, és az akkor meghonosodó jó viselkedésminták nagy egészségnyereséget hozhatnak" – érvelt ajánlásuk mellett akkoriban dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója.
Mennyit mozogjon a gyermek?
Az ajánlás már a legkisebbek esetében is fontosnak tartja, hogy ne legyenek soha egy óránál tovább passzivitásra kényszerítve – bekötve gyerekülésbe, etetőszékbe, vagy akár az anyjuk hátára rögzítve. Egyéves kor alatt pedig kifejezetten kerülendőnek tartják, hogy a gyermek képernyő előtt töltse az idejét.
Az 1-3 éveseknél kívánatos, hogy a nap folyamán legalább 3 órányit rendesen mozogjanak. Nem baj, ha kimelegszenek. Ebben a korban a képernyő – a tévé, a videojáték, a számítógép, az okostelefon – még mindig nem az egészség barátja. Az ajánlás fontosnak tartja, hogy az 1-2 évesek legalább ne üljenek le hozzá, a 2-3 évesek pedig legfeljebb 1 órányit ücsörögjenek egy nap monitor előtt. De jobb, ha annál is kevesebbet!
A 3-4 éveseknek sem tesz jót az ennél hosszabb képernyőnézegetés. Viszont náluk is ajánlott a minél kevesebb ülés és a minél több fizikai aktivitás. Utóbbiról azt is megjegyzik, hogy jó, ha a napi legalább három órányi mozgásból minimum egy közepes-magas intenzitású elfoglaltság. Azaz: futkározzanak is eleget.
Szülők: karosszékből fel!
Persze nehéz a gyerekeknek igazán aktívvá válniuk ott, ahol a szüleiktől mást látnak. Pedig a család középkorú tagjai maguk sem keveset kockáztatnak a parttalan ücsörgéssel.
Erre hozott példát dr. Raed A. Joundi a minap a Stroke című szaklapban. A Calgary Egyetem kutatója munkatársaival 40 és 60 év közöttiek esetében vizsgálta, hogy a mindennapi aktivitásnak milyen hatása van az agyvérzés rizikójára. Azt találták, hogy akik napi 8 óránál többet töltenek ülve, és ezt nem is ellentételezik plusz mozgással, azok 4,5-szer akkora eséllyel kapnak sztrókot, mint akik legfeljebb 4 órát ülnek egy nap. Sokaknál a 8 óra egyébként már a munkában, iskolában és a közlekedés során összejön, így a szabadidős ücsörgés számukra extra méreg. Az OTSZ Online idézte a kutatók tanácsát is: ha már mindenképpen ülnünk kell a szabadidőnkben, rendszeres időközönként álljunk fel, mozgassuk meg a lábainkat, végezzünk karkörzéseket. Mint megjegyezték: az sem ördögtől való, ha valaki szobakerékpárról vagy futópadról nézi a tévét, esetleg gimnasztikázik vagy táncol közben.
