Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Pár hete írtam egy elemzést az általam fellelhető korornavírus adatok alapján, amelynek az egyik következtetése az volt, hogy látni lehet, hogy miért fontos minden országban, hogy a kormány uralja a járványgörbét. Számomra a legfontosabb tanulság az volt, hogy mostantól nem a számokat kell figyelni, hanem az intézkedéseket: ha ugyanis lazítás jön, akkor túl fegyelmezettek vagyunk, ha szigorítás, akkor pedig túl könnyedén vesszük a helyzetet. Az akkori adatokat nem volt könnyű elemezni, mert számtalan forrást kellett ellenőrizni, hivatalos adatok ugyanis hiába volt itt a vírus már egy több, mint hónapja, szinte a napi adatokat leszámítva alig voltak.
.
Eddig.
.
Most a hétvégén végre a hivatalos csatornákról is kijött az első komoly elemzés. Hogy hétről hétre miért nem próbálnak meg logikus, átgondolt és érthető magyarázattal szolgálni, az egy külön történet, számomra az örömteli és fontos, hogy a kormány tanácsadói köréből olyan tudományos, de eközben mégis érthető levezetéseket láthattunk, amiből eddig komoly hiány volt az országban. Ha mást nem is, Dr. Oroszi Beatrix előadását (19 és 40 perc között) feltétlenül figyelmükbe ajánlom itt:
.
.
Aki megnézte a videót, az akár olyan elejtett mondatokra is felfigyelhetett, hogy más országoktól eltérően nálunk az összhalálozási adat is alacsonyabb volt az első negyed évben, de miután itt még különféle elemzésekre szükség van – pl. elképzelhető, hogy a balesetek mellett a normál influenza is kevesebb áldozatot szedett – ezért ezt még nem publikálták.
.
De voltak pozitív megerősítések.
..
Például miközben az én személyes benyomásom eddig az volt, hogy nem vagyunk elég fegyelmezettek – a vírus terjedése a hivatalos számok alapján éppen az ellenkezőt mutatja. Már-már félő, hogy annyira leesik a reprodukciós szám, hogy nem érjük el a nyájimmunitáshoz szükséges mértéket sem, ami viszont hosszú távon probléma lehet. Magyarul egy embernek azért jó lenne több, mint egyet megfertőzni, hogy kialakuljon az úgynevezett nyájimmunitás, de azért nehogy 10 ember 13-at megfertőzzön, mert az már sok. És az is kiderült, hogy egy vizsgált időszakban a budapestiek voltak azok, akik a legjobban visszavettek a napi kapcsolatszámból, miközben eddig ők voltak a legjobban a szőnyeg szélén.
.
Ami pedig a jövőt illeti az epidemiológusok egy többszintű védekezési stratégiát javasolank, ebben olyan elemek vannak, mint pl.
– óvatosan növeljük a közösségi kontaktus számát, és minden folyamatosan változást elemezzünk
– sokat teszteljünk, hogy e helyzet elébe menjünk
– javasolják a maszk használatát, egészséges emberek esetén is
.
Arra többen is rámutattak, hogy a vírus karaktere olyan, hogy bármi, amiről ma döntünk, annak igazából két hét múlva látjuk a hatását, tehát úgy kell gondolkodni, hogy a már felesleges döntéseket semmiképpen ne hozzuk meg. És miközben az egészségügyi helyzet van a középpontban a gazdasági és a társadalmi kockázatokat is folyamatosan elemezni kell.
.
Talán ezért lenne fontos minél több alkalommal egy-egy ilyen elemzés, ami széles körben elérhetővé válna. Mert aki szereti a problémákat megérteni, annál sokat javulhat a döntéshozók megítélése, aki meg amúgy is csak a címszavakat olvassa el, annak meg úgyis mindegy. Úgyhogy én a magam részéről örülök, hogy az eddigi kommunikációs stratégia fordulatot vett, és nagyon bízom abban, hogy nemcsak egyszer volt Budán kutyavásár.
