Vajon miért kevésbé masszívak manapság a műanyag italos flakonok, szemben a 15-20 évvel korábban forgalmazottakhoz képest, vagy például milyen sorsra jutnak a már elhasználódott olyan eszközeink, amelyek látszólag már egyáltalán nem tűnnek hasznosíthatónak?
Még több, ehhez hasonló kérdést fogalmazhatunk meg valamennyien, valószínűleg abban az esetben is, ha aktívan kivesszük részünket a lakossági szelektív hulladékgazdálkodási rendszerek adta lehetőségekből. Az első kérdésre sokkal inkább gazdasági töltetű a válasz, mintsem egy, a fogyasztók által támasztott, konkrét igényekkel meghozott változtatás, ugyanakkor attól sem mentes.
A hulladék kereskedelmi célú felhasználása nem egy újdonsült tevékenységforma, hiszen az ipari termelésben, illetve a háztartásokban keletkezett eldobható, selejt, vagy elavult anyagok hasznosságára, egyben piaci jelentőségére már majd minden országban felfigyeltek és speciális kezelői létesítményeket állítottak evégből üzembe. Egyrészt azért érdemes már lokális szinten is cselekednünk és bekapcsolódni a gyűjtésbe, mert az ebből származó bevételi források jelentős hányadát fenntartási költségeken kívül, egyben a lakossági közszolgáltatásunk színvonalának növelésére fordítják. Az ágazatot érintő támogatási formák ugyan sokszínűek, de bizonyos települések oly mértékű kormányzati támogatásban részesülhettek, amellyel közvetlen házhoz menő szelektív anyaggyűjtést vezettek be, így már az üveg kivételével, a közeli gyűjtőpontunktól (legalább 2 frakciós „gyűjtőszigetek”) szinte teljesen tehermentesített szolgáltatást élvezhetünk. Megcáfolva a közhiedelmi elképzeléseket, az elszállított anyagok kezelését is szisztematikus válogatás függvényében végzik.
Ha jobban át szeretnénk látni a szelektív rendszert, egy közeli kezelőlétesítmény nyílt napok formájában nemcsak oktatási, hanem lakossági tudatformálási indíttatásból is biztosan körbevezetnek bennünket, családtagjainkkal, barátainkkal, vagy éppen tanulói csoporttal akár még kedvezményekben is részesülhetünk. Néhány jellemzőt mégis a válogatóművekről: A beérkezett, kb. 3-15 m3-es szállítójárműnyi mennyiséget (műanyaghulladék esetében rendkívül előnyös, mivel térfogatszázaléka messze meghaladja tömegszázalékát) rámpás hídmérlegen regisztrálják, majd az Európai szabványnak megfelelően kialakított csarnokba kiürítve felhordó-, illetve válogatószalagra kerül. A fémtartalmú anyagokat mágneses szeparátorral, míg a fémet nem tartalmazókat humán erőforrással választják le, egy többnyire 5 m3-es görgős konténerbe, melyből mintegy 100 %-os tisztaságú, közelítőleg 200 kg-os bálákat képeznek, felkészítve a másodnyersanyagot kezelő társaságnak a továbbértékesítésre. Ott rendszerint tisztítást, granulálást követően exportálják főként textilipari célokra, így készülnek többek között kedvelt téli kabátjaink is, egyszóval újrahasznosított.
Amennyiben a telephelyi körséta további magasztosabb közösségi célok elérésére sarkallt és még tudatosabban szeretnénk részt venni nemcsak a környezettudatos szemléletmód terjesztésében, hanem szívesen csatlakoznánk közép-, vagy felsőfokú végzettségünknél fogva egy hulladékkezelő társasághoz is, vonatkoztassuk keresési feltételeinket először egy fejlett ipari struktúrával rendelkező hazai régióra. Mi sem egyszerűbb példa, mint a Magyarország egyik „legzöldebb” és „legvirágosabb” megyeszékhelyének tartott Zalaegerszeg. A városnak mind frekventáltsága, mind központosított helyi iparának, ezáltal kedvezőnek tekinthető a gazdasági szerkezete, ez kihat virágzó hulladékgazdálkodására is. A város legnagyobb cégeihez több hulladékkezelő üzem, átvevő telephely is csatlakozott az évek folyamán. 2017-ben országos szempontból rendkívül alacsony munkanélküliségi rátát regisztráltak itt, ugyanis a meglévő 3 %-ot mindössze 2100 bejelentett munkanélküli, nemek szerint szinte fele-fele arányban, utalva ezzel ugyanakkor a betölthető helyi álláslehetőségek lajstromára. Érdemes olyan, kategóriákba rendezett lokális álláskereső portálon böngésznünk, ahol láthatjuk az éppen megpályázni kívánt pozícióra jelentkezettek számát, valamint az szakmai önéletrajzunk is egy kattintással feltölthetjük, mint például a zalaegerszegi állásportálon. A helyi kereskedelemi és értékesítői pozíciók jelentőségét támasztja alá, hogy e portálon jelenlévő több mint 3600 feltöltött hirdetésnek csaknem 13,5 %-át foglalják el.
