Legyen szó nyaralóról vagy egy jó helyen lévő lakásról, van, ahol több mint 1 millió forintot kérnek el egy négyzetméteréért, de van, ahol „csak” 260 ezer forintot.
Az átlagos drágulás Budapestet nem számítva 25 százalékos volt, derült ki az MBH Jelzálogbank legfrissebb elemzéséből. A nyolc kiemelt üdülőövezet között ugyanakkor jelentős különbségek vannak. Míg például Mecsek és Villány térségében 40 százalékkal nőtt a négyzetméterenként fizetett átlagár, addig a Dunakanyarban nem változtak az árak, közölte a pénzintézet.
A fővárosban tavaly 21 százalékkal, 850 ezer forintra emelkedtek a négyzetméterárak. Budapestet a Balaton 35 százalékos növekedéssel követte a sorban, négyzetméterenként 770 ezer forinttal A harmadik legdrágább üdülőkörzet Sopron-Kőszeghegyalja volt, ahol 19,5 százalékkal 500 ezer forint körülire nőtt a fajlagos átlagár.
A Velencei-tó-Vértesnél 32 százalékos drágulás után átlagosan 450 ezer forintot kellett fizetni egy négyzetméterért, míg a Dunakanyarban a 2021-es szinten maradva 420 ezer forint körül alakult az átlagár, amely Mecsek és Villány körzetében is megközelítette a 400 ezer forintot. A Mátra-Bükk üdülőövezetben 23 százalékos drágulást követően hozzávetőleg 340 ezer forintot fizettek a vevők az ingatlanok négyzetméteréért. Ugyanilyen mértékben emelkedtek az árak a Tisza-tó vidékénél is, fogalmaz közleményében az MBH Jelzálogbank.
A vízparti üdülőkörzetek vizsgált települései közül Siófokon meghaladta az egymillió forintot az átlagos négyzetméterár, a második helyen Balatonfüred állt csaknem 900 ezer forinttal. A Balaton-környéki települések közül Hévíz, Keszthely és Tapolca számított olcsóbbnak, melyeket Velence és Gárdony előzött meg 660 ezer, illetve 640 ezer forintos fajlagos áraival.
Az árak továbbra is Tiszafüreden a legalacsonyabbak, ahol mintegy 260 ezer forintot fizettek a vevők a lakó- és az üdülőingatlanok négyzetméteréért.
Illusztráció: Pixabay
