Gyönyörűen megművelt kert, csodás virágok, szép zöld minden…aztán jönnek ők…a meztelen csigák! Utáljuk őket, de tele van velük a kert. Reggelente hemzsegnek a fűben, újra és újra támadnak, megmásznak és felzabálnak mindent, ami az útjukba kerül. de mit tehetünk ilyenkor?
Hazánkban először 1986-ban jelezték ennek az invazív kártevő spanyol csupaszcsiga (latinul Arion vulgaris, helytelenül Arion lusitanicus) jelenlétét. Inkább a Dunántúlon, ritkábban az Alföldön találkozhatunk vele. Természetes élőhelyei a mezős, erdős, lápos területek. Rejtőzködő életmódot folytat, nedvességkedvelő, fénykerülő faj, tehát borús időben, illetve eső után aktívabb. Nagy eséllyel éjszaka és hajnalban érhetjük tetten. Erősen fitofág hajlamú (étrendjét főként növényi eredetű táplálék teszi ki), de mindenevőként élő és holt, növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt, jellemző rá a kannibalizmus.
Akár 12-15 cm hosszúra is megnőhet, folyton éhes, minden növényt, válogatás nélkül megeszik, de a vastag, húsos levelű növényeket, a gumókat, a gyökereket imádja a legjobban. Fénykerülő, úgyhogy éjszaka táplálkozik. Nem elég, hogy lerág mindent, amit nem neki ültettünk, a megmászott növényeket még ürülékével és nyálával is szennyezi. Borzasztó gyorsan szaporodik, úgyhogy az első és legfontosabb jó tanács, ha észleljük, azonnal lépjünk (rá), bár nagyon nem mindegy, hogyan védekezünk ellene!
1. Nyírjuk ki őket!
Menjünk ki este a kertbe, és zseblámpa fényénél, vagy a reggeli szürkületben gyűjtsük össze őket. Dobáljuk bele egy sós vízzel teli vödörbe, ott gyorsan elpusztulnak. Sokan a földterületen is sóznak, ami egyrészt környezetkárosító, másrészt a földnek is roppant káros – ezt senkinek sem ajánljuk.
Van, aki a metszőollóban hisz. Hajnalban érdemes kimenni, és ha ellenséget látsz, lekaszabolni. Manapság barbárnak tűnhet ez az eljárás, de hatásos.
2. Akadálypálya
A veteményt védhetjük fizikai akadályokkal is, ilyen az apróra zúzott tojáshéj, fűrészpor, kőpor (apró kőzúzalék), fahamu, műtrágya vagy a kávézacc, amik a csiga közlekedését nehezíti. Szórjuk a kert szélét körbe valamelyik – előbb említett – természetes anyaggal. Végső esetben minikerítést is telepíthetünk az ágyások köré, ami szúrós, és nem tudnak felmászni rá, de igazából sajnos elég ügyesek, szóval ez sem 100%-os védelem!
3. Állítsunk csapdát!
A veteményeskert sorai közé fektessünk le alkonyatkor pár deszkát vagy kartonlapot, majd másnap délután, amikor a meztelen csigák menedéket keresve már megbújtak alattuk, egyszerűen fordítsuk át a deszkákat, és pusztítsuk gyorsan el a csigákat.
4. Alkoholista dögök
Érdekes, de a meztelen csiga nem veti meg a sört! Üres konzervdobozt, kidobandó lábost félig megtöltünk sörös vízzel és leássuk a veteményes ágyásba vagy a fóliasátorba. Reggelre teli lesz az edény a sörbe fulladt állatkákkal.
5. Megrázó élmény!
Létezik már villanypásztor elvén működő csigakerítés is, a huzalokba vezetett áram ugyanis megakadályozza a csigák tovább jutását.
6. Aki a virágot nem szereti…
A csupaszcsigák utálják a begóniát, a feketeribizlit és a paradicsomot. Ezeket bátran termeszthetjük. Másrészt, ha a virágágyásunk köré védőfalként olyan növényeket telepítünk, amelyektől irtóznak a meztelencsigák, tuti megoldás. Ilyenek növények a zsálya, fokhagyma, majoránna, kakukkfű vagy a levendula, az üröm, a rue, az édeskömény, az ánizs és a rozmaring.
7. Szerezz be gyilkos házikedvencet!
Az indiai futókacsa húsevő háziállatként tartható madár, nagyon ügyesen megtalálják a rejtőző csigákat és hihetetlen mennyiséget el tudnak belőlük fogyasztani. Másrészt viszont az indiai futó kacsa húsa nem ehető, úgyhogy a csigaszedésen túl sok hasznuk nincs. Angliában pont ezért élelmes vállalkozók kacsa csapatokat adnak bérbe a kertészeknek.
Hazánkban egyébként még a spanyol csupaszcsiga honos természetes ellenségei a fogolymadár, a fácán, a vakond, a sün, a futóbogarak, elsősorban a futrinkafélék, a bábrablók, a barna- és zöldvarangy, az ásóbéka, a tarajos gőte és a lábatlan gyík.
8. Időzítsük az öntözést!
Mivel a meztelen csigák (és petéik) nedves körülmények között érzik jól magukat, és éjszakai életet élnek, tanácsos reggelente öntözni, így a kert éjszakára is száraz marad. Váltsunk felső öntözésről csepegtető öntözésre, amely a gyökérzónában lévő vizet célozza meg, és a növény lombját szárazon tartja. Ezt sem fogják csípni a csigák.
9. Méreg, de okosan!
A leghatékonyabb szerek a metaldehid tartamú mérgek, mint például a Detia, Delicia, stb., amelyek vonzzák a csigákat, és a granulátumokon áthaladva megbontja a nyálkahártyájukat, így azok rövid időn belül elpusztulnak. Ezeknek a vegyszereknek a legnagyobb hátránya, hogy házikedvenceink is elpusztulhatnak a fogyasztásuk következtében. Nem beszélve a kertben rohangáló gyerekekről.
10. Környezetbarát megoldás (lehetetlenJ)
A leghumánusabb az lenne, ha sötétedéskor összeszednénk a kis nyálkás állatokat egy vödörbe, elautóznánk egy erdőszélre velük és kitennénk ott…de ugye ki foglalkozik ennyit velük!
