1984-ben e napon szabadalmaztatták a széles spektrumú frekvenciaváltó rendszert, amely a későbbi Wi-Fi technológia alapja lett. Hedy Lamarr színésznő és George Antheil zeneszerző szabadalmaztatta a rendszert. A "Frequency-hopping spread spectrum (FHSS)" rendszer rádió jeleket továbbított gyorsan váltogatva a frekvenciát.
Véletlenből a felfedezésig
Hedy Lamarr szomszédja volt George Antheil avantgárd zongorista-zeneszerző. Az említett találmány véletlenszerűen keletkezett: George Antheilhez egészségügyi tanácsért fordult Lamarr 1940-ben, aki a női endokrinológia szakértője is volt, és csak később került szóba közöttük a torpedók irányítási problémája. Ez ellen azt találták ki, hogy a frekvenciát gyorsan váltogassák az adónál és a vevőnél egyidejűleg, lyukszalag segítségével. Ehhez Antheil főműve adta az ötletet, amelyben több gépzongora is szerepel.
Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány leírásában is 88 frekvenciát használtak.
Ennyi frekvencia egyidejű zavarasához már túl sok energiára lett volna szükség abban az időben, az egyes frekvenciák pedig kiszámíthatatlanok voltak, mivel azok az egyedi lyukszalagok szerint változtak folyamatosan.
Titkos kommunikáció
A kidolgozott találmányt titkos kommunikációs nyújtották be az Országos Feltalálói Tanácshoz 1940 decemberében. A
A Kaliforniai Műszaki Egyetem egyik elektrotechnika-professzora segítségével előkészítették, majd szabadalmaztatásra terjesztették elő a találmányt.
Az Amerikai Szabadalmi Hivatal a 2.292.387-es számon jegyezte be a „Titkos Kommunikációs Rendszert” 1942. augusztus 11-én.
Ma szinte nélkülözhetetlen
Az egyidejű frekvenciaváltást napjainkban a mobiltelefon-rendszereknél, illetve bluetooth-kapcsolatoknál alkalmazzák. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civil alkalmazások számára.
fotó: bippitybricks.com
