Pénzügyi elemzők körében kialakult konszenzus szerint kamatemelésről dönt keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, elsősorban a célszintet jelentősen meghaladó infláció és a vártnál erőteljesebb gazdasági növekedés miatt. Ez azt jelenti, hogy drágulhatnak a hitelek, viszont a bankbetétek kamata is emelkedhet. Összeszedtük a legfontosabbakat az MNB mai döntése előtt!
A jegybanki alapkamat jelenleg 0,6% ezt emelhetik 0,9%-ra, legalábbis az elemzők erre számítanak. A lépésre csaknem 10 év után kerülhet ismét sor.
A jegybank alelnöke, Virág Barnabás már május közepén jelezte egy pénzügyi konferencián, hogy "az alapkamat emelésének lehetőségét már a júniusi ülésen érdemes lesz mérlegelni". Elmondta, hogy a tartósan magas infláció kockázata március óta egyértelműen megnőtt, és a gazdaság teljes újranyitásával új szakaszába léphet a monetáris politika. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem árfolyamcélt, hanem inflációs célt követ és ennek függvényében alakítja monetáris politikáját.
Matolcsy György jegybankelnök éles véleményt fogalmazott meg a parlament által elfogadott 2022-es költségvetéssel kapcsolatban.
A kormány 5,9% GDP arányos hiánnyal számol a költségvetésben, miközben a jegybankelnök szerint ez jelentős kockázatokat jelentene a hazai gazdaságban. Hozzátette, a cél az, hogy csökkenjen, lehetőleg 3% környékére a hiány, mert a magasabb hiány az inflációt is magasabb pályán tarthatná. Matolcsy szerint ezzel szemben az egyensúlyra és az infláció csökkentésére lenne szükség.
De mit jelent ez a gyakorlatban? Az alapkamat növelésével lassul a gazdaság, hiszen az emberek ahelyett, hogy elköltenék a pénzüket, „kedvet kaphatnak” a megtakarításhoz, míg az alacsony alapkamat inkább a fogyasztásnak kedvez, hiszen kevésbé éri meg például bankbetétben tartani a pénzt. A növekvő fogyasztás viszont az árak emelkedésével is jár, vagyis a növekszik az infláció.
Az emeléssel a hitelek is drágulnak, mind a vállalati, mind pedig a lakossági ügyfelek számára, ez további lassulást jelent a gazdaságban, ugyanakkor az infláció sem száll el a csökkenő kereslet miatt. Erre azért van szükség, mert a jegybankok – esetünkben az MNB – céljai között szerepel az is, hogy a válságokból a lehető legrövidebb idő alatt kimásszon egy ország gazdasága és a konjunktúra a lehető legtartósabb legyen.
