Kétféle stressz létezik: az ártó, negatív és a jótékony energiaforrást adó pozitív stressz, amikor úgy érezzük: bármilyen kihívással kell szembenéznünk, uraljuk, irányítani tudjuk életünk eseményeit. A negatív stressz első jele, hogy bár egyre rövidebb távra tervezünk, mégsem tudjuk elérni céljainkat. Képtelenek vagyunk kézben tartani az életünket.
Álmatlanság, betegség, gyász, párkapcsolati, munkahelyi, családi problémák: a statisztika szerint a legnagyobb energiarablók, amelyek a negatív stressz kialakulásában döntő szerepet játszanak. Érdekes, hogy a tartós hőséget és a rendkívüli hideget is a kiváltó okok közé sorolják.
A feszültség hatására növekszik a szervezet stresszhormon-koncentrációja. E hormonok egy sor nem kívánt reakciót indítanak el, és kellemetlen panaszokat – heves szívverés, légszomj, sápadtság, verejtékezés, szédülés – okoznak. Reggel leverten ébredünk, napközben nehezen koncentrálunk, és fáradtnak, kimerültnek érezzük magunkat. Az állandó feszültség előbb-utóbb megbetegít, a leggyakrabban magas vérnyomást, szívbetegséget és depressziót okoz.
Vajon létezik stratégia, amelynek segítségével legyőzhetjük, vagy akár a magunk hasznára fordíthatjuk a stresszt? Úgy tartják, hogy ha vizsga előtt izgul az ember, az jó jel, mert elősegíti, hogy kihozza önmagából a maximumot. Hangsúlyozandó, hogy ez nem a bénító idegességre és félelemre vonatkozik, hanem az egészséges mértékű, motiváló stressz megélésére. A stressz megemeli az adrenalinszintet, egyúttal növeli a teljesítményt, és mivel éberséget okoz, így lényegében a túlélés egy eszköze.
Ezt a pozitív stresszt tudományos berkekben eustressznek nevezik, melyben az „eu” előtag görög eredetű. Ez a fajta stressz viszonylag rövid ideig áll fent, szemben a negatív distresszel, ami hosszabb ideig tudja rombolni az ember életét. Ezért is káros ez utóbbi: mert könnyű beleragadni, és ahogy a mondás tartja, bármiből, ha sok van és túlzásba viszik – az már ártalmas a szervezetre. Ahhoz, hogy a pozitív stressz megtapasztalható legyen, olyan szituációkat kell keresni, amelyek az ember komfortzónáján kívül esnek. Ha valamit úgy kell teljesíteni, hogy az kissé ijesztőnek vagy kellemetlennek tűnik, akkor a pozitív stressz hatására az illető fókuszált lesz, és a legjobbját tudja nyújtani. Ilyen helyzet lehet például a nyilvánosság előtt tartandó beszéd, amelytől sokan ódzkodnak.
Csodaszer nincs, de azért néhány tanácsot mégis érdemes megfogadni:
1. Fogalmazzuk meg, hogy milyen stresszforrások terhelik az életünket.
2. Próbáljuk meg ezeket kiküszöbölni vagy más megvilágításba helyezni.
3. Igyekezzünk elfogadni, vannak olyan tényezők, amelyeken nem változtathatunk.
4. Fontos a mozgás. Hetente háromszor 45 perc kocogás, kerékpározás vagy úszás segít lebontani a stresszhormonokat.
5. Szükség van egy olyan helyre, ahová visszavonulhatunk, de ne forduljunk el a világtól. Ápoljuk baráti kapcsolatainkat.
6. Egyértelműen jelezzük környezetünknek, hogy hol a határ, azaz milyen mértékben vagyunk képesek segíteni, áldozatot hozni.
7. Mindig vállaljuk a felelősséget a döntéseinkért.
Nagyobb teljesítményre képes, ráadásul kreatívabb az, aki képes kikapcsolni az életéből a stresszt. Gyorsan élünk, mindent megtervezünk, még a szabadidőnket is aprólékosan be kell osztanunk. Ehhez sokszor semmi kedvünk, így inkább marad az üres semmittevés ahelyett, hogy mozgással, egy jó könyv olvasásával töltenénk az időt.
Érdemes végiggondolni, mire fordítjuk a drága időt, hogy tényleg kikapcsolódjunk, száműzzük a feszültséget.
A lényeg, hogy a túl kevés vagy a túl sok stressz is káros lehet, míg a közepes szintű izgalmi állapot csúcsteljesítményt eredményezhet. A stressz elengedhetetlen része az életnek, csak nem szabad hagyni, hogy teljesen átvegye az irányítást.
