A Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök élesen bírálta Sulyok Tamás köztársasági elnököt, és ismét felszólította őt a lemondásra. Magyar szerint a köztársasági elnök feladata nem merülhet ki protokolláris szerepkörök ellátásában és törvények aláírásában, hanem aktívan ki kell állnia a nemzet egysége, a demokratikus intézmények és az állampolgárok jogainak védelme mellett.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Magyar Köztársaság nem egyetlen politikusé, hanem generációk közös munkájának eredménye. Véleménye szerint Sulyok Tamás elnöksége alatt többször is hallgatott olyan ügyekben, amelyekben szerinte meg kellett volna szólalnia. Példaként említette Orbán Viktor korábbi, vitákat kiváltó kijelentéseit, a gyülekezési jog korlátozásának kérdését, valamint más közéleti konfliktusokat. Magyar állítása szerint a köztársasági elnök a személyes találkozójukon több esetben is úgy érvelt, hogy ezek politikai kérdések, amelyekben nem szükséges állást foglalnia.
Magyar Péter szerint azonban az államfőnek kötelessége lenne megszólalni akkor, amikor bírókat, civileket, újságírókat vagy nemzeti közösségeket érnek támadások. Úgy fogalmazott, hogy Sulyok Tamás „cserbenhagyta a Magyar Köztársaságot”, és az elmúlt évek hallgatásai gyengítették az elnöki intézmény tekintélyét. Bejelentette azt is, hogy amennyiben az államfő nem mond le önként, a Tisza Párt megkezdi a leváltásához szükséges alkotmányos és jogi lépések előkészítését. A kormányfő szerint a választók az áprilisi választáson rendszerváltásra adtak felhatalmazást, amelynek része a korábbi rendszer által kinevezett vezetők leváltása is.
Sulyok Tamás ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem kíván lemondani tisztségéről. A közösségi médiában közzétett videóüzenetében hangsúlyozta, hogy alkotmányos keretek között kell eljárni az ügyben, és meg kívánja várni a Velencei Bizottság állásfoglalását. Álláspontja szerint a köztársasági elnök szerepe nem az, hogy minden politikai vitában megszólaljon, hanem hogy az Alaptörvény keretei között lássa el feladatát.
Az államfő azt is jelezte, hogy továbbra is együtt kíván működni a kormánnyal, különösen azokban az ügyekben, amelyek Magyarország érdekeit szolgálják, például az uniós források lehívásához szükséges jogalkotás területén. Sulyok szerint a vele szembeni eljárásoknak kizárólag alkotmányos alapjuk lehet.
A rendszerváltás óta Magyarországon még nem fordult elő, hogy köztársasági elnököt hivatalából megfosszanak. Korábban csak önkéntes lemondásra volt példa: Schmitt Pál 2012-ben, illetve Novák Katalin 2024-ben távozott idő előtt posztjáról. Sulyok Tamás jelenlegi mandátuma 2029 márciusáig szól.
(Fotó: MTI)
