Mivel jeges élőhelyük a klímaváltozás miatt eltűnik, az éhes jegesmedvék a szeméttelepeken próbálnak táplálékhoz jutni, ami komoly veszélyt jelent az amúgy is sebezhető jegesmedve-populációra, ugyanis a ragadozók egyre többször kerülnek összeütközésbe az emberekkel, ami végzetes lehet számukra, szeméttől pedig meg is betegedhetnek, az ételek műanyag csomagolása ugyanis végzetes elzáródást okozhat az emésztőrendszerükben.
A jegesmedvéknek szükségük van a tengeri jégre a fókavadászathoz. Mivel azonban az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része, a tengeri jég nyáron korábban olvad, és ősszel később fagy be, ami arra kényszeríti a medvéket, hogy több időt töltsenek a parton, ahonnan nehezen érik el a fókákat.
Egy kanadai és amerikai tudósokból álló csoport úgy véli, hogy a jegesmedvék helyzete csak rosszabb lesz. Az Északi-sarkvidéken ugyanis növekszik az emberi populáció. A kanadai Nunavutban – ahol több ezer jegesmedve él – az előrejelzések szerint 2043-ra közel 40 százalékkal nő a lakosság száma. A hulladékgazdálkodás nem könnyű feladat ezeknek a távoli közösségeknek: a talaj gyakran fagyott, ami megnehezíti a szemét elföldelését. A szemét elszállítása pedig drága. A tudósok szerint a probléma megoldásához szövetségi támogatásra lesz szükség.