Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Mutatjuk, mi meddig fogyasztható a határidő után. Hiánypótló összeállítást készített az élelmiszerek felhasználási idejéről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. 

Szemléltetőtábla a határidőkről

A Nébih „lejárati útmutatója” szerint a zsír és az olaj, valamint a sós ropogtatnivalók a felhasználási idő után két hónapig elfogyaszthatók. Az aszalványok, a müzlik, a kekszek és a csokoládék három, az üdítőitalok, a gyümölcslevek és a szörpök fél évig minden probléma nélkül ehetők, ihatók. A gabonaféléket, az UHT tejet és a száraztésztát kilenc hónapig, a konzervet, a lekvárt, a mézet, az ásványvizet, valamint a kávét és a teát a fogyaszthatósági idő után akár még egy évig is fel lehet használni.

Minőség vagy fogyaszthatóság?

A Nébih kockázatmegelőzési és oktatási osztályvezetője Kasza Gyula vezeti a „Maradék nélkül” programot.

A termékeket azért is látják el minőségmegőrzési idővel, mert a gyártók addig az időpontig vállalnak minőségi garanciát rájuk, de sok esetben még utána is fogyasztható az élelmiszer.

Erre hívja fel a figyelmet a NÉBIH oldalán Kasza Gyula. Azt is hozzáteszi: 

„a fogyaszthatósági idővel jelölt élelmiszereket   nem ajánlott a lejárati idő után elfogyasztani. Azokat csak addig lehet megenni, amíg a dátum jelzi.”  

 

Az adományozhatóság fontos változás

Továbbra is érvényes, hogy lejárt élelmiszereket nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni. Fontos azonban, hogy egy idei jogszabály-módosításnak köszönhetően az Európai Unióban adományozhatóvá váltak a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek. Az adományozásra szánt termékek biztonságosságáért, megfelelőségéért az adományozó, azaz a kereskedő felel.

fotó: pixabay