De mégis miért ennyire tragikus a Gangesz helyzete? A Himalájából induló és a Bengáli-öbölbe torkolló folyó egyrészt a világ legsűrűbben lakott területein is áthalad, rengeteg ipari hulladékanyag, szennyvíz, mi több, emberi maradványok is belekerülnek, napi rendszerességgel. A folyóparti nagyvállalatok kihasználják a Gangeszt, ráadásul a csatornahálózatnak is nagyon sok hibája és hiányossága van, sokan eleve nem engedhetik meg maguknak az otthoni vízvezetéket, a szennyvizet maguk viszik a folyóhoz. Katasztrofális ez az állapot, tekintve, hogy közel félmilliárd embernek biztosít vizet és halhúst, táplálékként.
Kimutatások szerint pedig évi 1,5 millió gyermek halálát okozzák a víz által terjedő betegségek sokasága, ráadásul a Gangeszban keringő szuperbaktériumok teljesen ellenállnak az antibiotikumoknak, így még nehezebb a gyógyítás. Ezért is halnak sokan bele a fertőzésbe.
Fontos tényező a Gangesz vallási szerepe: rengetegen látogatják, zarándokolnak el hozzá, mivel úgy tartják, vize lemossa az emberi bűnöket, elhozza a megtisztulást. A rituálékhoz, szertartásokhoz sokszor olyan eszközöket is használnak, amik nem bomlanak le, a polietilén többszáz évig keringhet a Gangeszben, óriási pusztítást okozva. Sokszor válik pirosassá a víz: ez a vasoxidok jelenléte és az oxigénhiány miatt fordul elő.
Sajnos hiába a törekvések a szennyezés megállításának érdekében, közel sem érnek el annyit embert és nem találnak értő fülekre sem, nehéz elérni a lakossághoz és kellő módon elmagyarázni, hogy már régen eljött az idő a változtatásra! Sok kutatás kimondja, hogy még most sincs késő visszafordítani a pusztító folyamatokat, ám ehhez rendkívül összefogásra lenne szükség.
Belegondolni is nehéz, hogy a múltban még édesvízi delfinek is éltek itt, igen nagy számban… mára pedig oda ennek a populációnak is, hiszen egyszerűen alkalmatlan a folyó az életre. Persze, ez az egész probléma nem újkeletű, de a multik, a hatalmas gyárak katalizálják és gyorsítják a Gangesz szennyezésének szomorú folyamatát.
