A magyarországi vállalatok alapvetően nem azért emelték az áraikat, hogy még több haszonra tehessenek szert, hanem azért, hogy az egymást követő válságokban talpon tudjanak maradni.
Erről ír közleményében a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetesége. A VOSZ szerint a hazai cégek jövedelmezősége valószínűleg nem nőtt jobban a korábbi időszakokhoz képest, sem az európai átlagos értékekkel összehasonlítva, sőt, sok esetben ezek alatt maradhatott.
Több tétel is csökkenti a profitot
A szövetség kiemelte: a bruttó működési eredmény (BME) emelkedett csaknem 34 százalékkal 2022 harmadik negyedévében, de ez az adat önmagában nagyon keveset árul el a vállalati profitoktól vagy a tulajdonosok hasznáról. Ez az érték egyébként azt jelzi, hogy adózás előtt mekkora érték marad a vállalati tulajdonosoknál, ugyanakkor az adók, így a termelési, társasági és a különadók is csökkentik a vállalati profitot. A pénzügyi műveletek eredményei, az amortizáció, illetve a vállalati adók sem jelennek meg a bruttó működési eredményben.
Új adók, gyengélkedő forint
A vállalati adók 2021-ben mintegy 860 milliárd forint értékben terhelték a hazai vállalatokat. Ez az összeg 2022-ben akár duplázódhatott is, mert a különadóknál több adókulcs megnőtt, illetve tavaly nyáron megjelent az extraprofitadó, továbbá az árszint is emelkedett. A kormány 2023-ban csak társasági adóból 35 százalékkal magasabb bevétellel számol, a gyógyszergyártók egy új adót kaptak 122,5 milliárd értékben, az energiaágazat 512 milliárddal fizethet többet – részletezi a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége.
A szervezet szerint mivel a magyar gazdaság nyitott, a forint leértékelődése jelentősen számít az eredményben, főleg az iparban és szállításban. A bruttó működési eredményt euróban nézve a növekedés 17,2 százalék volt a forintban mért 33,7 százalék helyett, ami teljesen átlagos érték az EU-ban. A bázishatást kiküszöbölve, valamint 2022 második és harmadik negyedévét összehasonlító növekedést nézve euróban csak 3,2 százalék az eredmény Magyarországon, kisebb, mint az uniós átlag – hívta fel a figyelmet a VOSZ.
Nem kirívó a magyar eredmény
A szövetség összegzése szerint a fogyasztói árakra legközvetlenebbül hatást gyakorló ágazatok – kereskedelem, turizmus, vendéglátás, szállítás – adózás előtti kirívó eredménye a költségnövekménnyel, a bázishatással vagy egyedi tényezőkkel magyarázható, és ezekkel együtt már egyik ágazat teljesítménye sem kiugróan nagy az inflációhoz viszonyítva.
Az adott gazdasági környezetben elvárt BME-arány nem változott a magyar vállalatoknál, a 2022 harmadik negyedévi ráta illeszkedik az elmúlt évek trendjébe, és a magyar eredmény nem kirívó uniós összehasonlításban sem. A vállalatok továbbra is arra törekedtek, hogy üzleti terveiket betartsák, ezzel gazdálkodásukat fenntartsák, és a munkahelyeket megtartsák – fogalmazott közleményében a VOSZ.
