Minden harmadik ember legalább háromféle szolgáltatásra előfizet, de csak kétharmaduk érzi úgy, hogy valóban kihasználja az adott szolgáltatásokat; 42 százalék pedig akkor sem mondja le előfizetését, ha tudatosul benne, hogy nincs rá szüksége.
Egy friss kutatás szerint a kultúra, sport, szórakozás, kommunikáció, szabadidő eltöltése témakörökhöz kapcsolódó tucatnyi vizsgált előfizetés közül toronymagasan a streaming alapú tévézés és tartalomfogyasztás, valamint a mobiltelefon-használat vezet. Minden harmadik válaszadó rendelkezik korlátlan mobiltelefon-, illetve streaming előfizetéssel. A férfiak, valamint az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők választják nagyobb arányban a korlátlan (mobil) előfizetést, a streaming előfizetéseknél felülreprezentáltak a diplomások.
A felmérés eredménye alapján három szempont fontos kiemelten a vásárlóknak: a használat vélt gyakorisága, az ár és a folyamatos elérhetőség. Sokan azért választják a korlátlan előfizetést, mert úgy vélik, így lesz a legkisebb az egységár, azaz a legolcsóbb a szolgáltatás. A folyamatos elérhetőség pedig biztonságot ad a fogyasztóknak.
Ezzel együtt minden harmadik válaszadó bizonytalan abban, hogy valóban élni tud az adott szolgáltatással, ténylegesen szüksége van-e rá, minden tizedik előfizető pedig úgy nyilatkozott, hogy szinte egyik sem, vagy a többsége nem éri meg. Ebben a kérdésben érezhetők a generációs különbségek is, a fiatalok szerint általában érdemes fizetni az adott szolgáltatásért, az idősebb korosztályban viszont háromszor többen gondolják, hogy az előfizetések többsége kidobott pénz.
A korlátlan mobil-előfizetést és a telekommunikációs szolgáltatásokat szinte mindenki (90 százalék) rendszeresen használja. A streamingnél már valamivel alacsonyabb ez az arány, itt az előfizetőknek csak háromnegyede számolt be rendszeres használatról. A sportbérletekhez kapcsolódó szolgáltatásokat a megkérdezettek háromnegyede, a kulturális bérleteket pedig a fele használja rendszeresen, és ez utóbbihoz hasonló a hitelkártyák, klubtagságok kihasználtsága is.
A válaszadók 39 százaléka, főként a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek megszüntették egyes előfizetésüket, amikor azzal szembesültek, hogy felesleges. Ugyanakkor 42 százalék nem akart foglalkozni a dologgal, vagy későbbre halasztotta a döntést. Csak a válaszadók 15 százaléka keresett alternatív, olcsóbb megoldást.
A kérdésre, hogy miért tartják meg azokat az előfizetéseket, amiket nem használnak, a legtöbben (27 százalék) azt válaszolták: örülnek annak, jónak tartják, hogy van ilyen előfizetésük, vagy úgy gondolják, hogy később még hasznos lehet, áll az egyik használatalapú autós szolgáltatásokat kínáló alkalmazás felméréséből.
Forrás: MTI
