A hazai 34 arborétum növényállománya rendkívül heterogén, kis területen is számtalan különleges fajban gyönyörködhetünk. Többféle céllal alakítják ki ezeket a botanikus kerteket: ritka, máshol őshonos fajok bemutatására, veszélyeztetett fajok megmentésére, tudományos vizsgálatok és oktatás céljából. Tévedés lenne azt gondolni, hogy csak tavasszal vagy nyáron nyújtanak remek célpontot, hiszen ilyenkor, ősszel ezer színben pompáznak, így érdemes felkeresni őket még a tél beköszönte előtt, hogy megcsodáljuk, milyen gyönyörűre festi a fák leveleit, a növényzetet ez színtelennek gondolt évszak.
Nézzük, melyek azok az arborétumok, amik nem maradhatnak ki, ha ősszel egy kis természetjárásra vágyunk!
1. Vácrátóti Botanikus kert avagy Nemzeti Botanikus Kert
A vácrátóti botanikus kert az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be. A kert nagy részét elfoglaló 3300 cserjét, fafajt valamint fajtát mutatja be a dendrológiai gyűjtemény. Kiemelkedő értéke a kelet-ázsiai fajok mellett a juhar-, bangita-, madárbirs-, hárs- és kőrisfajok nagy száma. Az évelő- és sziklakerti gyűjtemény közel 3000 fajt és fajtát ölel fel. A sziklai növényeken kívül számos pusztai, erdei, ritka havasi növény és kistermetű hagymás virág is megtalálható benne.
A rendszertani gyűjtemény 90 növénycsalád közel 2500 faját rokonsági és evolúciós szempontok alapján mutatja be. A geometrikus elrendezésű kertrészt gyógy- és fűszernövény bemutató, valamint parasztkerti virágok ágyása is gazdagítja.
Az üvegházi gyűjtemény közel 3000 fajt és fajtát számlál. A gyűjtemény törzsanyagát a kaktuszok és egyéb pozsgások, az orchideák és broméliák, a pálmák, valamint trópusi haszon- és dísznövények alkotják.
2. Gödöllői Arborétum vagy Arbo-park
A szintén a Pest megyében található arborétum üzemeltetője a Pilisi Parkerdő Zrt. A Gödöllői Arborétum különlegessége, hogy olyan erdészeti növénygyűjteménynek számít, ahol a fafajokat a velük kialakult társulásokban, erdőszerűen, a jellemző lágyszárú szint, cserjeszint kíséretében láthatjuk. Az arborétum a természetben megtalálható fafajok és a nemesített erdészeti fajták génbankjaként is működik. Erdei fenyő, kocsányos tölgy, akác, vörösfenyő és sok egyéb faj jól dokumentált törzsültetvényei élnek itt máig.
Az erdészeti kutatások folyamatosan zajlanak a területen az ERTI-vel kötött együttműködési megállapodás alapján. A Pilisi Parkerdő Zrt. az arborétum növényállományának fenntartásához szükséges erdészeti kezelési és fenntartási feladatok ellátását napjainkban is végzi, melyet 2012 októberétől kezdődően az erdőgazdaság Valkói Erdészete lát el.
3. Alcsúti Arborétum
Az Alcsútdobozi Arborétum a fővárostól mindössze 40 kilométerre, Székesfehérvár és Tata között, a mesés Csaplári-erdőben található, könnyen megközelíthető a 811-es főútról. Az angolparkot József nádor építtette a Váli-völgy szépséges szívében. Valaha a Habsburg birodalom legszebb arborétumai közé tartozott. Az egykor itt álló klasszicista nádori kastélyra, ami Pollach Mihály tervei alapján épült, ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet.
Az egykori kastély parkja ma is több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet. A legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de értékes a hárs, – juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is.
A közeli Csaplári erdőben található Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa, de érdemes megnézni az etyeki utat szegélyező, vele egyidős platánsort is.
Ősszel kiváló alkalom nyílik szép napos időben egy kiadós sétát tenni az arborétumban. A hűvös éjszakák, a meleg nappalok csodaszéppé varázsolják a természetet, a fák és növények levelei piros színt öltenek, így a park is új arculatát mutatja meg. Novemberben az ősz búcsúztató hónapjában a természet felkészül a télre, a lombhullatás kezdetét veszi, előbukkannak az eddig rejtve maradt természeti szépségek. Elénk tárulnak az örökzöld növények, mint a tujafenyők, páfrányfenyők, jegenyefenyők, borókafenyők, kolorádófenyők, és így a természet megőrzi pompáját. Érdemes egy könnyű sétát tenni a friss levegőn, ahol szebbnél-szebb növényekkel, és műemlékekkel találkozhatunk. Decemberben beköszönt a tél, és új színekben mutatkozik az arborétum csodálatos parkja. A szeretet ünnepének idején a főhercegi kertben idilli, meghitt sétát tehetünk, a Kápolna ünnepi arculatát mutatja és varázslatos hangulatban borul a táj. A téli csendben az élet újra felpezsdül, mert a madáretetőkben csemegéznek a kis lakók. Sétánk során találkozhatunk fenyőrigókkal, széncinegékkel, tengelicékkel, zöldikékkel.
4. Szarvasi Arborétum avagy Pepikert
Ez Magyarország legnagyobb arborétuma, története pedig az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Gróf Bolza I. József (Pepi gróf) kezdte meg az Anna-liget fásítását, valamint az Arborétum magasabban fekvő részein kezdte meg telepítést az 1800-as évek elején. Az első időkben a területet vadászatra, kaszálóként, majd zöldséges és gyümölcskerttel kiegészítve hasznosították.
A Holt-Körös partján húzódó Szarvasi Arborétum avagy Pepi gróf fáskertje az év minden szakában varázslatos látványt nyújt, hiszen a világ számos tájáról összesen 1600 fa- és cserjefajt mutat be, de a mocsári ciprusai is külön figyelmet érdemelnek.
Az 1890-es évektől az utód, Gróf Bolza Pál a világ számos pontjáról hozatott növényeit a késői tájképi kertnek megfelelő térszerkezetbe ültette. A jeles gazda, kitűnő kertész munkájával a gyűjtemény szépen gyarapodott. 1942-ben Bolza Pál az Arborétum területét a Szegedi Tudományegyetem Növénytani Intézetének örök használatra ajánlotta fel, ekkortól országos jelentőségű védett természeti területté vált. Jelenleg az Arborétum a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem felügyelete alatt működik, írják Facebook-oldalukon.
Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz 82 ha területen. A gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található. Az értékes növényállomány élőhelye több ritka madárfajnak, gazdag madárfaunája mellett számos emlős, rovarfaj otthona.
A kert különleges, és méltán népszerű óriásfája a Hegyi mamutfenyő, látványosságai a 200 éves tölgyek, a szabadon élő pávák és az ősszel vöröslő Japán juharok.
5. Debreceni Botanikus Kert
200 éves múltra tekint vissza Debrecenben a füvészkert. A jelenlegi kert elődje a Déri Múzeum helyén – korabeli nevén Pap taván – létesített kert volt, melynek területét 1807-ben jelölte ki Debrecen város akkori tanácsa. A kert a Református Kollégium felügyelete alatt állt és a természettudományos képzést szolgálta (1844-től 1922-ig). Közben megalakult a Kollégiumban a tudományegyetem, mely épületének elkészültével a Nagyerdőbe költözik. Ezzel a Kollégium füvészkertje is elveszti jelentőségét, majd a Déri Múzeum felépültével megszűnik.
A Debreceni Egyetem főépülete mögött 15,5 hektáron elterülő létesítményben közel 6000 növényfajt tartanak nyilván. A kertben több mint 750 fásszárú fajt tartalmazó arborétum, benne a világon ma ismert négy cédrusfaj, különleges lágyszárú és trópusi gyűjtemények, valamint a Nyírség egyik legértékesebb növénytársulása, az úgynevezett gyöngyvirágos tölgyes nyújt különleges élményt. Messze földön híres a kert kaktusz- és pozsgás-gyűjteménye, mely mintegy 1300 kaktusz- és 1000 egyéb pozsgás fajával Kelet-Közép Európa egyik legnagyobbika.
Az üvegházak bővítésére 1986-ban kerül sor, mikor egy 3 hajós üvegházblokkot kap a kaktuszgyűjtemény. Nemes Lajos irányításával és odaadó gondozásával ekkorra már Európa-hírű kert kaktuszgyűjteménye, a fajok száma eléri a 1200-at.
