Budapest német megszállók alóli felszabadítására emlékezünk ezen a napon.
A felszabadító ostrom 1944. december 30-án kezdődött és 1945. február 13-án Buda szovjet elfoglalásával ért véget. A háborús front – a korábbi amerikai szőnyegbombázásokat nem számítva – 1944-ben ért Budapestre.
A város több mint százezer civil lakosa vesztette életét a bombázásokban, a nyilas terror tömegmészárlásában, a német és a szovjet katonák kegyetlenkedéseiben.
A városban négy német és három magyar hadosztály, valamint jó néhány kisebb-nagyobb csapattöredék rekedt. Létszámuk nem haladta meg a 90 ezer főt, a ténylegesen harcoló alakulatoké viszont a 60 ezret sem érte el. Ezzel szemben hat szovjet és egy román hadtest összesen több mint 160 ezer fővel támadott. A magyar vezetés eleinte Budapestet „nyílt várossá” akarta nyilvánítani, hogy megkímélje az ostromtól. December elején Hitler azonban másképp döntött. Közölte Szálasival, hogy Budapest erőd, melyet háztól házig kell védeni, parancsnokául pedig Pfeffer Wildenbruch SS csendőrtábornokot nevezte ki.
1944 decemberében, karácsony előtt a szovjet katonák többfelől is közelítettek Budapest felé, egységei december 24-én értek el Budára, másnap pedig már komoly harcokra is sor került a fővárosban. Karácsony második napján bezárult a gyűrű.
1945 januárja a pesti oldalon fegyvertűzzel köszöntött be, a harcok január 18-ig tartott. A visszavonuló magyar és német csapatok ekkor felrobbantották a Lánchidat és az Erzsébet hidat. Innentől fogva már csak a budai oldalon zajlottak az összecsapások.
A kitörés február 11-én kezdődött, melyben 14 000 német, 2000 magyar (jó részük még a beépített részeken visszamaradt) és 2500 nyilas, illetve civil vett részt., két fő irányban és három hullámban, a Városmajor úttól a Mechwart térig, a Krisztina körút és Margit körúti vonal áttörésével indult.
A bekerített budai várban összesen 28 000 német, 30 000 magyar és körülbelül 3000 nyilas volt, február 11-ig 5000 német elesett és 9000 német megsebesült.
Az utcáról utcára folyó harc után 1945. február 13-án Buda is felszabadult. Ezzel – miután Pesten már január 18-án véget értek a harcok – befejeződött Budapest felszabadítása a fasiszta és nyilas uralom alól. A nagyvárosok között Sztálingrád és Leningrád után Budapest ostroma tartott a legtovább a második világháborúban, több, mint száz napig.
A szovjet erők (hivatalosan) Budapestet nem felszabadították, hanem ellenséges városként „bevették”.
