A Semmelweis Egyetem kutatóinak legújabb vizsgálata szerint 23 és 32 éves kor között lehet a legbiztonságosabb a gyermekvállalás, mert bizonyos születési rendellenességek előfordulási esélye ekkor a legalacsonyabb – közölte az intézmény.
A kutatók szerint túl fiatalon vagy a fogamzóképes kor vége felé gyermeket vállalni jelentősen kockázatosabb a magzat számára. A leggyakoribbak és legveszélyesebbek a keringési rendszer fejlődési rendellenességei, illetve 20 éves kor alatti anyák esetében a központi idegrendszer, előrehaladott korban pedig a szív fejlődési rendellenességei, illetve az ajak és szájpadhasadékok is nagy arányban fordulnak elő a babáknál – olvasható az egyetem közleményében.
A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a születési anomáliák kezelése milliárdokat emészt fel világszerte, ezért fontos lenne a szűrési protokollok életkorhoz igazítása. A vizsgálat során a kutatók az anya életkorának és a nem-genetikai eredetű születési anomáliáknak az összefüggéseire keresték a választ.
Az egyetem kutatói azt találták, hogy 22 éves kor alatti szüléseknél általánosságban 20 százalékkal, míg a 32. életév után 15 százalékkal nőtt a nem-kromoszomális rendellenességek kialakulásának kockázata az ideális gyermekvállalási életkorhoz (23-32) képest.
A csak a fiatal anyákat érintő anomáliák közül a magzat központi idegrendszeri fejlődési rendellenességei voltak a legkiemelkedőbbek – ezek kialakulásának kockázata általánosságban 25 százalékkal nőhet a 22 éves életkor alatti kategóriában, de 20 év alatt a kockázatnövekedés még ennél is magasabb.
A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 1980 és 2009 közötti adatai szerint a nem-genetikai rendellenességgel született babák 65 százaléka kisfiú volt. A kutatók szerint ennek egyik oka, hogy nagyon gyakoriak a hímvessző kisebb, nem súlyos fejlődési rendellenességei.
Pethő Boglárka a tanulmány első szerzője elmondta: "Azt egyelőre csak feltételezzük, miért alakulhatnak ki nagyobb eséllyel nem-kromoszomális születési anomáliák bizonyos korcsoportokban. Fiatal anyáknál elsősorban az életviteli tényezőket (például dohányzás, drog- vagy alkoholfogyasztás) sejtjük a háttérben, klinikai tapasztalataink szerint ezek a kismamák gyakran nincsenek felkészülve a terhességre. Idősebbeknél egyebek mellett a környezeti hatások (vegyszerek, légszennyezettség) felhalmozódása, a DNS javító mechanizmusok romlása, illetve a petesejtek és a méhnyálkahártya elöregedése is szerepet játszhatnak. A pontos okok beazonosításához azonban további kutatások szükségesek" – tette hozzá Pethő Boglárka.
Statisztikai adatok szerint a szülések 3-5 százalékában fordul elő valamilyen fejlődési rendellenesség világszerte, és ezek az eltérések az újszülötteket érintő vezető halálokok között vannak. A szakemberek a megelőzés fontosságára is felhívják a figyelmet, melynek elsősorban idősebb anyák esetében van jelentősége. Folsav és vitaminok szedését, illetve a szűrési protokollok életkori rizikófaktorokhoz igazítását javasolják.
