Borsa Csaba alezredes, a határrendészeti osztály vezetője elmondta: tavaly 633 külföldivel szemben intézkedtek, ez 30 százalékkal magasabb szám az előző évinél. A határrendészek 61 embercsempészési ügyben 83 elkövetőt fogtak el – tette hozzá, jelezve: tízből átlagosan három határsértő vesz manapság igénybe magyarországi „segítséget”. Közlése szerint továbbra is a balkáni útvonal használata a legjellemzőbb, azaz török, majd görög területről Bulgárián, Románián, illetve a volt Jugoszlávia utódállamain keresztül érkeznek magyar földre az illegális bevándorlók. Adataik szerint a megyében elfogott határsértők zöme afgán, koszovói, illetve pakisztáni állampolgár, az ő részarányuk eléri a 85 százalékot. Borsa Csaba aggasztó tendenciaként említette, hogy ma már az elfogottak tizede kiskorú, felnőtt kísérő híján ők a legkiszolgáltatottabbak, s a legkönnyebben válhatnak bűncselekmények áldozatává. A tavalyi év változásai között említette az alezredes, hogy – a szomszédos országok társszerveivel való együttműködés eredményeként – csökkent a határsértők és az embercsempészek körében az M1-es autópálya népszerűsége. Az illegális bevándorlók inkább taxival vagy tömegközlekedési eszközökkel, elsősorban vonattal próbálnak meg Ausztriába jutni. Utóbbi veszélyes formájaként említette, hogy mind gyakrabban találkoznak olyanokkal, akik napokat, de akár egy hetet is zárt tehervagonban töltenek. Ők Görögországban vagy Törökországban másznak be – egyénileg vagy embercsempészek közreműködésével – a konténerekbe, hogy aztán valamelyik ausztriai vagy németországi kirakodóhelyen menekültstátusért jelentkezzenek. „Ennek a módszernek az a veszélye, hogy a nemegyszer napoki
(MTI)
