Kezdőlap NYUGAT Nyugat - Kultúra

Elköltözik a Görög-Római Szobormásolatok Kiállítása

Cikkünk frissítése óta eltelt 8 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Méltóbb helyre, a komáromi Csillagerődbe költöznek a tatai Görög-Római Szobormásolatok Kiállítás darabjai. A Kuny Domokos Múzeum korábban már rendezett egy gyűjteménybúcsúztató családi napot, november 18-án pedig sajtótájékoztatót tartottak a költözés kapcsán, a gyűjteménynek helyt adó tatai zsinagógában.

A sajtótájékoztatón részt vett dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, Michl József polgármester, dr. Beró Henrietta alpolgármester, és Turi Bálint Komárom alpolgármestere, valamint a Kuny Domokos Múzeum munkatársai.

A gipszből készült szobormásolatokon keresztül az egyetemes szobrászművészet legfontosabb alkotásai egykor eljuthattak a világ azon múzeumaiba is, amelyek nem voltak olyan szerencsés helyzetben, hogy az eredeti műtárgyakat bocsáthassák a közönség elé. A gyűjtemény, az 1870-es évektől kezdve a Nemzeti Múzeum, majd a századforduló után a Szépművészeti Múzeum számára vásárolt, és azokban bemutatott kollekció darabjait foglalja magában. A másolatok mindenben hűen követik az eredetit, azzal megegyező méretben és állapotban készültek. Az eredeti szobrokról először gipsz segítségével negatív mintákat vettek le, majd ezek segítségével öntötték ki szintén gipszből a pozitív másolatok darabjait, amelyeket ezután gondosan egymáshoz illesztettek. Minél nagyobb és összetettebb volt az eredeti szobor, annál több „alkatrész” készült róla. Mivel az elvékonyított gipsz nem képes megtartani a saját súlyát, a szobor darabjait fém merevítés tartja egyben.

A Szépművészeti Múzeum egykori gipszmásolat gyűjteménye mintegy 1000 művet foglalt magában, ebből 650 antik alkotások másolata volt, 300 pedig középkori és reneszánsz szobroké. Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum földszinti csarnokait is ennek az antik, középkori és reneszánsz másolatgyűjteménynek a befogadására tervezték meg. A másolatgyűjtemények azonban az 1920-as évektől kezdve erősen átértékelődtek, leginkább az eredeti műtárgyak nagyszámú vásárlása miatt. A gipsz szobormásolatok egyre inkább háttérbe szorultak, a második világháború alatt már nem is menekítették biztonságosabb helyre az épület földszinti csarnokait elfoglaló gipszeket. A kiállítási terekben hagyott szobrok sérüléseket szenvedtek, a háborút követően pedig a múzeum egyetlen felújítás nélkül hagyott helyiségébe, a Román Csarnokba zsúfolták mind az antik, mind a középkori és reneszánsz gipszmásolatokat. Az 1970-es évek közepén aztán az antik másolatgyűjtemény egy része, a tatai Kuny Domokos Múzeum kezelésébe került, ahol ezekből a gipszekből 1977 októberében az erre a célra felújított és átalakított tatai zsinagóga épületében nyílt kiállítás. A több mint száz másolatot felsorakoztató tárlat földszinti terében a görög archaikus és klasszikus kor, míg az emeletén a hellenisztikus és római szobrászat leghíresebb darabjai kerültek beválogatásra. Az antik gyűjtemény további mintegy 500 műtárgya azonban kevésbé szerencsés sorsot tudhatott magáénak. Az akkori elképzelés szerint a fennmaradó antik másolatok is kiállításra kerültek volna, de erre nem került sor, és az 1980-as évek közepén nagy részüket részét a komáromi Igmándi Erődbe szállították át.

Nemzetközi szinten az 1980-as évektől elkezdődött a még megmaradt gipszmásolat gyűjtemények rehabilitációja, a nagyközönség számára is népszerű és tanulságos kiállítások születtek, a régi, több mint száz éves alkotások pedig az oktatás és a tudomány számára is egyre inkább értékesebbé váltak. 2011-ben született egy elhelyezési és építészeti koncepció az egykori teljes gipszmásolat gyűjtemény helyzetének rendezésére, és ezt követően 2014-ben megtörtént annak újabb, részletes felmérése.  Az egykor mintegy ezer darabos gyűjteményből mára 750 maradt meg. A gyűjtemény ma már zajló, széleskörű rekonstrukcióját követően annak legfontosabb darabjai végül – a legnagyobb hazai múzeumi fejlesztés, a Liget Budapest Projekt keretében – a jelenleg használaton kívül álló, és teljes egészében megújításra kerülő komáromi Csillagerődben kerülnek majd elhelyezésre.

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően több évtized után rendeződhet a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének helyzete. A komáromi Csillagerőd átfogó megújításával, és a Városliget melletti Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) megépítésével, méltó otthonra találnak a művészettörténet különleges relikviái, amelyek a jövőben oktatási, ismeretterjesztési és tudományos célokat szolgálhatnak majd.

A komáromi erőd épülete a gipszmásolat tárlat létrehozására különösen alkalmas, a sokszor monumentális méretű másolatoknak pedig az épület belső udvarában újonnan kialakításra kerülő nagyobb épület fog helyet adni – tehát a tárlat egy sokkal méltóbb, és tágasabb térben kerül bemutatásra.  A komáromi kiállítás, amely a tervek szerint mintegy 350 gipszmásolatot mutat majd be, nemcsak azt teszi lehetővé, hogy egy helyen a szobrászat leghíresebb alkotásait tekinthessék meg a látogatók, de hagyományos és digitális tartalmakkal kiegészítve a múzeum számos információt is nyújt majd, gazdag múzeumpedagógiai programok kíséretében.  A Szépművészeti Múzeum egykori szobormásolati gyűjteményének megmaradt másik része Budapesten kap elhelyezést, a Liget Budapest Projekt részeként létrejövő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban (OMRRK).

tata.hu