Barátaim mesélték, hogy nem volt könnyű a magyar felvételi a nyolcadikos diákok számára. Tegnap este gondoltam kitöltöm én is, csak úgy kíváncsiságból. Bemelegítésként, hogy legyen összehasonlítási alapom, gondoltam megcsinálom a 2020-asat. Bárcsak ne tettem volna. A 9. feladaton ugyanis jól felhúztam magam.
Úgyhogy mielőtt a 2021-es tapasztalatomat leírnám, jöjjön egy kis korrekció azoknak, akik tavaly írtak, vagy gyakorlásképpen megoldották ugyanezt a feladatot.
Tekintettel arra, hogy ez egy magyar dolgozat, akár nagyvonalúan át is ugorhatnánk két történelmi tévedést, de ma, amikor a hiteles tájékoztatás iránti igény egyre fontosabbá válik, talán nem árt ezeket az apróságokat is a helyére tenni.
Az első, amit hibásan állít a feladat, hogy az olimpiai ötkarika öt színét hozzáköti az egyes földrészekhez. Korábban valóban voltak ilyen tévképzetek, de 1951-ben véglegesen bebizonyosodott, hogy ez amolyan városi legenda, semmiféle valóságalapja nincs.
Tehát nincs olyan, hogy a sárga az Ázsia, a fekete az Afrika, a kék Európa, a piros Amerika és a zöld Óceánia – ahogy a dolgozatban szerepel. Az öt karika valóban az öt kontinenst jelképezi, de az elgondolás ezen kívül az volt, hogy a hat szín – a lobogó alapszíne a hatodik, a fehér – legalább egyike a világ összes országának a zászlójában szerepeljen.
Aztán azt is írják: az olimpiai láng a békét és a harmóniát jelképezi, méghozzá az 1936-os berlini játékok óta.
Miközben a valóságban az 1928-as amszterdami olimpia volt az első olyan játék, amikor ott helyben meggyújtva szimbolikus szerepet kapott a szent láng. A német főváros valójában abban a tekintetben volt az első, hogy a láng ide érkezett először váltófutással Olümpiából.
Miért kell valótlanságot tanítani nekik?
Aztán a feladatok visszaellenőrzésénél azt is meglepetten láttam, hogy az egyik kérdésre, a d.)-re megadott válasz a megoldókulcsnál ráadásul hibás is. Itt azokat a feltételeket kell kiválasztani, hogy mi kell a NOB tagsághoz. Nos az A.) és a D.) választ helyesnek tartják, miközben utóbbinál az, hogy a hazájában él nyilván nem ugyanaz, mint a szövegben szereplő „elhagyja hazáját” kifejezéssel. Schmitt Pál évekig spanyol majd svájci nagykövete volt az országnak, nyilvánvalóan nem itthon élt, ugyanakkor nem hagyta el a hazáját. Tehát a szöveg és a valóság alapján is a D válasz véleményem szerint hibásan van feltüntetve a jó megoldások között, a NOB tagoknak nem kell a hazájukban élni.
Persze ezt lehet, hogy a dolgozat javításánál a tanárok korrigálták.
No, hát ennyi előzmény után, immár én is megfelelő idegállapotban gondoltam, akkor most nekiugrok az idei feladatlapnak.
Miután a 10-es feladat túlságosan kedvező számomra és nyilván azt kijavítani másnak kellene, ezért azt nagyvonalúan elengedtem – és gondolatban beírtam a maximális 8 pontot érte – és úgy számoltam: ha a gyerekeknek mondjuk normál esetben az 1-9. feladatra van 30-35 percük, akkor nekem úgy illik, hogy 25 alatt be kell fejeznem.
Hogy hogyan sikerült?
Nos, a számomra lehetséges 42 pontból 28-at sikerült megszereznem, bár hozzá kell, hogy tegyem, hogy egy pontnak a jogosságát azért vitatom. Vagyis az 50 pontból nekem 36-37 került volna a nevem mellé.
Hogy hol hibáztam?
Nos az első feladat sima volt, a másodiknál viszont máris buktam egy pontot. Hiába tudtam, hogy mi a szólások jelentése, sehogy nem akart beugrani, hogy helyesen nem enged a 48-ból. Egyszerűen ez a szám nem volt meg így a fejemben, így 1 perc után elengedtem. Gondoltam fél pont ide vagy oda nem számít.
De hamar szembesültem, hogy ez nem fél pont, ez egy egész pont bukta! Így aztán már a megoldókulcs nézegetésének az elején megállapítottam, hogy nem túl jóindulatú pontozás – és ez lesz a jellemző az egész feladatlap javítására végig.
A harmadik feladatnál csak az volt fura, hogy hogyan kerülhet be egy magyar dolgozatba – és bármily meglepő, ezt is sikerült elrontani 🙂 🙂 🙂 Bár ezt vitatom, amikor ugyanis a piktogramokat el kellett helyezni én pedig kettőt látszólag felcseréltem. Pedig számtalan étterem bejáratánál láttam kitéve, hogy fagyival bemenni tilos! Az „A”-t ezért én az alsó sorba írtam. És akkor a buszra nyilván az maradt, hogy nem lehet készpénzzel fizetni, tehát meg kell venni előre a jegyet, a sofőrnél nem ez lehetséges. A mostani pandémiás helyzetben életszerű.
Csakhogy a megoldókulcs szerint ez fordítva van. Az étteremben nem lehet készpénzzel fizetni és a buszra nem lehet fagyival felmenni. Ami nyilván ugyanolyan jó megoldás lehet, mint az enyém – de újabb egy pont kuka – igaz, szerintem ez jóindulattal megadható.
Negyedik példa, helyesírás. Mindig büszke voltam arra, hogy a kiváló helyesírásomat a kiváló fogalmazásaimnak köszönhetem – így azokat a szavakat, amiket nem tudtam hogyan kell leírni, egyszerűen egy másik szóval helyettesítettem. Na mindjárt ugrott itt is két pont, de ez abszolút az én hibám. (a valóságban nyilván levenném a polcról a helyesírási szótárt, vagy megnézném a neten a jó megoldást, de egy dolgozatnál ez ugye nem lehetséges)
Az ötödik feladatnál aztán ledobtam a láncot. Tudom, hogy korábban is volt ilyen halandzsa szöveg, de nem értem ennek mi értelme? Miért nem lehet normális szöveget adni? Ötször elolvastam és egyre ingerültebb lettem, így beírtam, hogy csámok a többes számú főnév mellé aztán hagytam a francba, hogy majd ha marad idő visszatérek.
Nem árulok el zsákbamacskát: nem maradt. Mínusz négy pont a lapra. Meg ingerültebb hangulat.
A hatodik példa a.) része számomra egyszerű, a b.) kissé bonyolult volt. A betűk közül a C, az I, az F, az E és a D hamar a helyére került – mint utóbb kiderült jó helyre is – de a többin agyalnom kellett. Aztán kettő még megkerült, de egy már nem – és éreztem, hogy vészesen fogy az idő. Mínusz 1 pont.
És a hetes feladatnál is buktam egyet. Nem kell ide próbatétel, annak adjátok, amelyik a legszebb? Na melyik király mondta ezt, Nyalkabalga vagy Eszerecce? Szerintem egyik se, így kihagytam, hátha az a jó válasz. A rosszért ugyanis pontlevonás járhat. Hát nem a Nyalkabalga? Biztos jelent valamit, csak már öreg vagyok ehhez. Vagy csak simám olvasni kellett volna az eredeti mesét.
És igen – buktam egy pontot a nyolcasnál is. Pedig egészen jól ment a végéig, de a húzd alá azt a három kifejezést, ami nem jellemző a versre, nos egyrészt csak kettőt találtam, másrészt a „nem jellemzőből” a nemet hiába húztam alá, hogy figyeljek oda rá, sikerült eltéveszteni. De mindegy, mert a harmadik úgyse volt meg, és ha nem tökéletes a megoldás, akkor nulla pont jár.
Így jutottam el a 9. feladathoz, ahol már láttam, hogy ez mennyire nem egyszerű a gyerekeknek. A saját magammal szemben felállított 25 perces időkorlátból mindössze 8 perc maradt. Miután jó hosszú volt a szöveg, már láttam, hogy a halandzsára már nincs esélyem visszamenni.
Ráadásul kicsit el is kellett időznöm a c. feladatnál, a trójai háború időpontja ugyanis nem volt feltüntetve. Az, hogy Homérosz ezer éve már megírta annyiban segített, hogy vissza kellett emlékeznem a római birodalom bukásának az évére – emlékeim szerint 476. A történet többi része bármikor játszódhat, de még a római időkben, vagyis a trójai háborúknak i.e 500-nál korábban kellett lenniük, azaz akkor az lesz az 1-es. De a biztonság kedvéért kétszer is átfutottam, hogy hátha van más utalás – de nem volt.
Itt a végén buktam még két pontot, mert már csak egy percem maradt és az egyik igaz-hamist a gyors olvasásban elvétettem, míg a népszerű utazási ajánlat idegen szóval „klasszik csomag” nekem már magyar, és nem idegen – ezt így nem találtam meg.
Ha tehát a piktogramnál a tanári jóindulat miatt jön +1 pont, és a 10. feladatok megoldom hibátlanul és gyorsan, akkor lett volna 37 pontom. Az ötvenből.
Igen, tudom, hogy egy felvételinél nem írhat mindenki 50 pontot, mert akkor nem derülne ki, hogy ki milyen képességű tanuló.
De amit én laikusként látok:
- Nem került előnybe az, aki sokat készült és sokat gyakorolt, így talán nem adott elég motivációt a gyerekeknek, hogy megtérült számukra a befektetett energia (persze ez a felvételi végeredménye után változhat)
- Sok feladatnál indokolt lenne a részpontok adása, ahogyan az más tantárgyaknál is szokás. (nekem is összejött volna kb. 4-5 pont biztosan, az már 41-42)
- Ennyi idő alatt nem lehet ezt normálisan megcsinálni, esetleg visszaellenőrizni – akinek tehát nem volt stratégiája a sorrendre és mikor engedje el, annak az utolsó feladatra aligha jutott megfelelő ideje. (talán érdemes lett volna az utolsó két feladattal kezdeni, de ez nem biztos)
- A pontozás alapján kitűnik: az egész feladatlapból hiányzik a jóindulat, a jó érzés. Mintha szándékosan az lenne cél, hogy mindenki úgy érezze: ez most nem sikerült neki.
Engem egy tanár barátomtól azt tanultam: lehetőleg ne a pillanatnyi állapotot vegyem figyelembe és az alapján mondjak a gyerekek tetteiről vagy a tudásáról ítéletet, hanem a folyamatot nézzem. Látni kell, hogy honnan indultunk, hogy merre tartunk. A célhoz képest meddig jutottunk és mi lesz a következő állomás. Ha ezt tesszük, sokkal valósabb képet kapunk majd az elvégzett munkáról.
Sajnos számomra úgy tűnik, erre a célra ez a feladatlap alkalmatlan.
Persze, lehet, hogy nem is ilyen szándékkal készült.
(Végezetül egy kiegészítés. Egyik olvasónk helyesen rámutatott arra is, hogy a 10. feladat valójában nem 8, hanem 10 pontot ér. Ezek szerint már a matek se megy úgy, mint régen…. Ezután, hogy az utolsó két feladatnál valójában a dolgozat pontjainak 40%-a megszerezhető, valószínű azt tanácsolnám a saját gyerekemnek, hogy ezzel a kettővel kezdjen és az ideje másik felében ugorjon neki a másik nyolcnak. De miután a gyerekek nem egyformák, nyilván ez se működött volna mindenkinél. )
